Az erdélyi civilek által jelzett gondok is bekerültek az Európa Tanács jelentésébe

és a Romániának megfogalmazott ajánlások között is számos civilek által képviselt kisebbségi ügy szerepel” - mutat rá a közlemény. Kijelentik, Románia már negyedszer kerül elbírálás alá a Keretegyezmény végrehajtása tekintetében és szerintük ezen monitorozási ciklus jelentése óriási áttörést hozott az előző szakértői jelentésekhez képest.

„Mindent egybevetve, az idei évben megjelent, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés, mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén” - írják a civil szervezetek, azon reményüknek adva hangot, hogy ez az eredmény ösztönzően fog hatni más, erdélyi magyar civil szervezetekre is.

a dokumentum ugyanis ajánlásokat tartalmaz a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználat, a kisebbségi nyelven zajló oktatás, a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.

„Továbbá a jelentésben bemutatásra kerül a MOGYE ügye, a CEMO anti-diszkriminációs ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya, és számos más olyan ügy, amelyet a civil jelentéskészítők közvetítettek a nemzetközi egyezmények szakértői irányába” - sorolják a közlemény írói.

Rámutatnak, hogy a jelentés külön foglalkozik a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználattal.

valamint a tanácsi határozatok és egyéb hivatalos dokumentumok pedig csak román nyelven hozzáférhetők. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy 324 olyan település van Romániában, ahol a magyar lakosság számaránya legalább 20 százalék, de a nyelvi jogokat csak igen kevés településen biztosítják ténylegesen” - hívják fel a figyelmet a közlemény írói.

Mint kifejtik, ennek fényében kijelenthető, hogy habár az elmúlt két évtized során nem születtek civil árnyékjelentések és a magyar közösség szempontjai csak szórványosan kerültek megfogalmazásra árnyékjelentések formájában az elmúlt években, mindez megváltozni látszik.

a jelenben zajló vagy a jövőben kezdeményezett peres és jogérvényesítő eljárásokban. Ugyanakkor, a magyar ügyek hangsúlyosan és nemzetközi színtéren érthető módon kerültek bemutatásra, és ezáltal várhatóan Románia kitűnő kisebbségvédelemmel rendelkező országimázsa, közelíteni fog a kevésbé pozitív valósághoz” - mutat rá a közlemény.