Fotó: Haáz Vince
A képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága elutasította ugyan a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József képviselő azonban érzékelt arra utaló jeleket, hogy érdemes párbeszédet folytatni a témában.
2018. március 27., 17:232018. március 27., 17:23
2018. március 27., 17:302018. március 27., 17:30
Negatívan véleményezte a képviselőház emberi jogi, egyházügyi és kisebbségvédelmi bizottsága a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezetet egyéni kezdeményezésként decemberben beiktató
ami a háromszéki polgári párti (MPP-s) politikus szerint biztató jel a jövőre nézve, „ami arra enged következtetni, hogy érdemes párbeszédet folytatni az önrendelkezésről”. Az autonómistatútum vitája egyébként szerepel a képviselőház szerdai plenáris ülésének a napirendjén.
Mint ismeretes, március 20-án a képviselőház közigazgatási bizottsága is visszautasította a tervezetet.
Indoklás nélkül utasította vissza a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a Krónikának leszögezte: mindez nem változtat az ügyrenden, a statútum járja tovább a törvényalkotás útj
„Felszólalásomban ismertettem a tervezetet, hangsúlyozva, hogy Székelyföld számára területi, és nem etnikai autonómiát javasol a statútum. Felhívtam arra is a figyelmet, hogy míg a parlament a román-moldovai újraegyesítésről fogadott el nyilatkozatot, amely országhatárok módosításával járna, a mi törekvésünkben szó sincs határmódosításról” – mondta a parlamenti képviselő.
Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját.
Az MPP-s politikus elmondta még, a vita során az egyik bizottsági tag arra kérdezett rá, miért szerepel a tervezetben, hogy a magyar nyelvet hivatalossá kell tenni a régióban. „A román kolléga figyelmébe ajánlottam az Európában működő autonómiaformákat, ahol hasonló rendelkezések vannak érvényben, nincsen ebben semmi kivetnivaló” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi honatya.
Az ülésen egyébként felszólalt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, valamint bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika is, aki a tervezet mellett érvelve elmondta, a 21. században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön.
Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével” – fogalmazott szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a háromszéki politikus.
Tárgyalni akar a román állami vezetőkkel az EMNT és az SZNT
Közös levélben fordult Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Klaus Johannis államfőhöz, valamint Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus, illetve Liviu Dragneához, az alsóház elnökéhez, melyben párbeszédet sürgetnek az autonómiáról. „Tisztelettel kérjük, adjanak esélyt egy személyes találkozóra, hogy bemutathassuk az átfogó, rendszeres román–magyar párbeszédre vonatkozó javaslatunkat. Ennek keretében nyílna esély az autonómiáról és a stabilitásról szóló demokratikus dial ógusra” – fogalmaz a levelében az EMNT és az SZNT vezetője.
Továbbá emlékeztetik az állam legfőbb közjogi méltóságait, hogy az 1989-es forradalom napjaiban egyértelmű bizonyságot nyert az országban élő nemzetiségek közötti szolidaritás, és hogy az itteni magyarok már a rendszerváltás hajnalán kifejezték óhajukat egy román–magyar kerekasztal felállítására és működtetésére, amely dialógus egy stratégiai partnerséget alapozna meg a két egymás mellett élő náció között. „Sajnos az eltelt közel három évtizedben alattomos szándékok és tragikus események árnyékolták be ezt az együttélést (…) Az erdélyi románok gyulafehérvári proklamációjának centenáriumi évében erről különösen beszélni kell. Őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, mind a nemzetközi és regionális fejlemények, mind a belpolitikai realitások fényében, különös tekintettel a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok szűnni nem akaró autonómiaigényére” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!