Már körbeállványozta a józsefvárosi Víztornyot az új kivitelező
Fotó: Temesvár polgármesteri hivatala
Folytatódik a józsefvárosi Víztorony kulturális és turisztikai központtá alakítása – közölte a temesvári polgármesteri hivatal. A 110 éve megépített műemléknek az Európa kulturális fővárosa cím tavalyi viselése idején már készen kellett volna lennie, ám szerződést bontottak az első kivitelezővel.
2024. szeptember 17., 18:582024. szeptember 17., 18:58
A bánsági városban még 2021-ben nekifogtak a józsefvárosi Víztorony felújításának, ám a nyertes építőcég nagyon lassan haladt. 2023 őszén szerződésbontás lett a vége, amikor a munkálatok harmadával sem voltak még meg – tehát hiába képzelték el a „főváros” egyik vonzó helyszíneként. Idén nyáron újabb licitet írtak ki a korszerűsítés-átalakítás befejezésére, az új kivitelező már nekifogott a feladatnak.
„Reméljük, hogy az új vállalkozó megértette a projekt fontosságát, tétjét, és betartja a határidőket, oda fogunk figyelni erre. A Víztorony Józsefváros jelképe, fontos pontja a városnegyed újjászületését célzó stratégiánknak. Több mint száz évvel megépítése után kulturális központtá alakítjuk, melyben kávézó, kiállító-, előadóterem és kilátó is lesz” – ismertette Dominic Fritz polgármester.
Fotó: Temesvár polgármesteri hivatala
A megújuló épületben lift is működik majd, az alsó szinten egy kis múzeumot is berendeznek, melyben a műemlék múltját ismertetik. Az egykori tartályok beltere kulturális eseményeknek adhat majd otthont, a tetőre elképzelt kilátó több mint 45 méteres magasságból kínál majd pazar panorámát a látogatóknak. Közben rendezik az ipari műemléket övező teret is, melléképületet, mosdót is felhúznak.
Fotó: Facebook/Castelul de Apă
A Józsefváros Temesvár egyik régi városnegyede, jelentős része műemléki védelem alatt áll. Az itteni Víztorony 1913-1914-ben épült a budapesti Lenarduzzi János és Sabathiel Richárd tervei alapján, szecessziós stílusban, nem sokkal azután, hogy megépítették gyárvárosi „ikertestvérét” is. Utóbbi viszont nem szerepel a városháza mostani felújítási tervei között.
A víztornyokat az 1910-es évek elején elkezdett nagyszabású ivóvíz- és csatornahálózat-építési munkálatok idején emelték. Rendeltetésük szerint egyensúlyban tartották a nyomást a lakossági, illetve ipari fogyasztók rendszerében, vízhiány esetén egy ideig pótolták a szükséges mennyiséget. Eredeti céljuk szerint a második világháborúig használták őket.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!