Bácsa Lajos (1926 – 2024), a szovjet fogság utolsó rónaszéki túlélője és Orosz Krisztofer Levente helytörténész
Fotó: Orosz Krisztofer Levente/Facebook
Elhunyt 98 éves korában Bácsa Lajos, aki az utolsó túlélője volt azoknak, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el a Máramaros megyei Rónaszékről. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, Bácsa Lajos az utolsó túlélő volt azon rónaszékiek közül, akiket Sztálin azért büntetett, mert magyarok voltak. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elhurcolt férfi egyik élménye különösen megrázó: amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
2024. február 14., 13:542024. február 14., 13:54
Bácsa Lajos 1926-ban született a Hunyad megyei Petrozsényben, a Máramaros megyei Rónaszéken nevelkedett, innen hurcolták el a Szovjetunióba, ahol különböző munkatáborokban több mint hét évet töltött. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész, a Máramaros megyei RMDSZ egyik ügyvezető elnöke úgy fogalmazott,
A helytörténész a Krónika megkeresésére elmondta, számos máramarosi magyart internáltak a Szovjetunió munkatáboraiba, Rónaszékről (románul: Coștiui, németül: Rohnen) több mint 80 személyt hurcoltak el. Rónaszék falu egyébként Felsőróna községhez tartozik, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Felsőrónán 229 személy vallotta magát magyarnak.
– mondta a helytörténész. Rámutatott,
„Nagyon sokat mesélt a fogsága mintegy 7 évig terjedő időszakáról, jómagam interjút készítettem vele, ami hét részben látott napvilágot a Bányavidéki Új Szó hasábjain. Rengeteget mesélt a fogságban megélhető körülményekről, arról, hogy az ismertebb szakmákat ismerőknek talán egy kicsit jobb sors jutott a munkatáborokban – Bácsa Lajos asztalos volt” – mondta el Orosz Krisztofer Levente.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Bácsa Lajos bácsi egyik élménye különösen megrázó: részletesen elmesélte, hogy amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
Később a Szovjetunió déli részein mégiscsak megállt a vonat, ők pedig gyalog mentek haza Rónaszékre” – elevenítette fel a helytörténész. Mint fogalmazott, őt Lajos bácsinak az a visszaemlékezése rázta meg leginkább, hogy
„Azért is fontos példa Bácsa Lajos élettörténete, mert annak ellenére, hogy milyen sokat szenvedett, mindig meg tudta őrizni jó kedélyét. A lelki traumát úgy dolgozta fel, hogy sokat beszélt az általa megélt tapasztalatokról” – mutatott rá a helytörténész.
Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete hősies kiállásáért és bajtársiasságáért 2021 novemberében kitüntetésben részesítette Bácsa Lajost. Amint a Nagybánya.ro honlap beszámolt róla, az ünnepségen a fogságban elhunyt, valamint a fogságot túlélő rónaszéki személyekért mutatott be szentmisét Molnár Eduárd Gábor plébános, bevezető gondolataiban elmondta, hogy az oltár elé kihelyezett töviskoszorú a szenvedést jelképezi. Megkoszorúzták a templom belsejében elhelyezett emléktáblát, mely azon rónaszékiek névsorát tartalmazza, akik Orosz Krisztofer Levente szavai szerint „egy 1943-as sztálini elképzelés áldozatai, mely szerint a Németországnak nyújtott fegyveres támogatásért nemcsak a magyar kormánynak, hanem a magyar embereknek is fizetniük kellett.”
Hatalmas kollektív traumának tekinthető a Krónikának nyilatkozó Murádin János Kristóf szerint, hogy Erdélyből legkevesebb 20 ezer magyar civil férfit és fiatal fiút hurcoltak el 1944 őszén a Szovjetunióba, a legtöbb esetben sokéves kényszermunkára.
Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!