Bácsa Lajos (1926 – 2024), a szovjet fogság utolsó rónaszéki túlélője és Orosz Krisztofer Levente helytörténész
Fotó: Orosz Krisztofer Levente/Facebook
Elhunyt 98 éves korában Bácsa Lajos, aki az utolsó túlélője volt azoknak, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el a Máramaros megyei Rónaszékről. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, Bácsa Lajos az utolsó túlélő volt azon rónaszékiek közül, akiket Sztálin azért büntetett, mert magyarok voltak. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elhurcolt férfi egyik élménye különösen megrázó: amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
2024. február 14., 13:542024. február 14., 13:54
Bácsa Lajos 1926-ban született a Hunyad megyei Petrozsényben, a Máramaros megyei Rónaszéken nevelkedett, innen hurcolták el a Szovjetunióba, ahol különböző munkatáborokban több mint hét évet töltött. Orosz Krisztofer Levente máramarosi helytörténész, a Máramaros megyei RMDSZ egyik ügyvezető elnöke úgy fogalmazott,
A helytörténész a Krónika megkeresésére elmondta, számos máramarosi magyart internáltak a Szovjetunió munkatáboraiba, Rónaszékről (románul: Coștiui, németül: Rohnen) több mint 80 személyt hurcoltak el. Rónaszék falu egyébként Felsőróna községhez tartozik, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Felsőrónán 229 személy vallotta magát magyarnak.
– mondta a helytörténész. Rámutatott,
„Nagyon sokat mesélt a fogsága mintegy 7 évig terjedő időszakáról, jómagam interjút készítettem vele, ami hét részben látott napvilágot a Bányavidéki Új Szó hasábjain. Rengeteget mesélt a fogságban megélhető körülményekről, arról, hogy az ismertebb szakmákat ismerőknek talán egy kicsit jobb sors jutott a munkatáborokban – Bácsa Lajos asztalos volt” – mondta el Orosz Krisztofer Levente.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Bácsa Lajos bácsi egyik élménye különösen megrázó: részletesen elmesélte, hogy amikor a több mint 80 rónaszéki túlélő hazaért marhavagonokban, Máramarosszigeten nem engedték őket leszállni.
Később a Szovjetunió déli részein mégiscsak megállt a vonat, ők pedig gyalog mentek haza Rónaszékre” – elevenítette fel a helytörténész. Mint fogalmazott, őt Lajos bácsinak az a visszaemlékezése rázta meg leginkább, hogy
„Azért is fontos példa Bácsa Lajos élettörténete, mert annak ellenére, hogy milyen sokat szenvedett, mindig meg tudta őrizni jó kedélyét. A lelki traumát úgy dolgozta fel, hogy sokat beszélt az általa megélt tapasztalatokról” – mutatott rá a helytörténész.
Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete hősies kiállásáért és bajtársiasságáért 2021 novemberében kitüntetésben részesítette Bácsa Lajost. Amint a Nagybánya.ro honlap beszámolt róla, az ünnepségen a fogságban elhunyt, valamint a fogságot túlélő rónaszéki személyekért mutatott be szentmisét Molnár Eduárd Gábor plébános, bevezető gondolataiban elmondta, hogy az oltár elé kihelyezett töviskoszorú a szenvedést jelképezi. Megkoszorúzták a templom belsejében elhelyezett emléktáblát, mely azon rónaszékiek névsorát tartalmazza, akik Orosz Krisztofer Levente szavai szerint „egy 1943-as sztálini elképzelés áldozatai, mely szerint a Németországnak nyújtott fegyveres támogatásért nemcsak a magyar kormánynak, hanem a magyar embereknek is fizetniük kellett.”
Hatalmas kollektív traumának tekinthető a Krónikának nyilatkozó Murádin János Kristóf szerint, hogy Erdélyből legkevesebb 20 ezer magyar civil férfit és fiatal fiút hurcoltak el 1944 őszén a Szovjetunióba, a legtöbb esetben sokéves kényszermunkára.
Az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Baltikumban tett utazást az a történészcsapat, amelynek tagjaként a kolozsvári Papp Annamária és Benkő Levente is felkereste az egykori lágereket, ahol magyarok is raboskodtak a második világháborút követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!