2012. október 15., 15:292012. október 15., 15:29
Az RMDSZ prioritásként kezeli a helyi közösségek és az önkormányzatok, a kis- és középvállalatok, valamint a mezőgazdasági termelők együttműködését. Sarkalatos kérdésnek tartja ugyanakkor, hogy Bukarestnek milyen mértékben sikerül lehívnia az Európai Unió Románia számára elkülönített keretét.
Kelemen Hunor elmondta: az Erdély 2020-program kidolgozásakor tekintettel voltak az RMDSZ 2011-es erdélyi konzultációjának eredményeire, s a program nem kimondottan a magyaroknak szól. Megvalósulásának románok és magyarok egyaránt haszonélvezői lennének.
Az RMDSZ az EU által felkínált 55 pályázási jogcímből 13-at talál előnyben részesítendőnek. Ezek között szerepel a vidéki infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának a támogatása, a kis és középvállalatok exporttevékenységének támogatása, valamint az oktatás, a felnőttkori szakképzés támogatása.
Kelemen szerint a 2014-2020-as költségvetési ciklusban Románia változatlanul mintegy 30-31 milliárd eurót hívhat le az EU forrásaiból. Az összeg jelentőségét azzal példázta, hogy Románia jelenlegi éves költségvetése 38-39 milliárd euró.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági tanácsának koordinátora a sajtótájékoztatón elmondta, Romániának többek között azért „sikerült mindeddig katasztrofálisan” az EU-s források lehívása, mert az ország számára elkülönített keretet társadalmi vita nélkül, rosszul osztották el. Így vannak olyan EU-s pályázatok, amelyek pénzkerete hamar kiürül, más keretek viszont pályázatok híján kihasználatlanok. A politikus szerint az RMDSZ gazdasági programjának célja Erdély modernizációja; az ehhez szükséges források 30 százalékát az EU által biztosított keretből lehet előteremteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok