
Az ereklyemúzeumban az aradi vértanúk személyes tárgyai is láthatók
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 175. évfordulója alkalmából rendkívüli kiállítást rendez az Arad Megyei Múzeum a ’48-as Ereklyemúzeum gyűjteményéből: a 13 vértanú ritkán vagy soha nem látott relikviáit állítják ki egy kamarakiállításon. Az ereklyemúzeum a hétvégén ingyen látogatható, a Kölcsey Egyesület pedig tárlatvezetést is tart az érdeklődőknek.
2024. október 04., 12:402024. október 04., 12:40
2024. október 04., 13:262024. október 04., 13:26
A 131 évvel ezelőtt alapított ereklyemúzeum – a mai aradi múzeum elődje – a harmadik legnagyobb 1848–1849-es gyűjtemény a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyaga után, és értékét növeli, hogy civil összefogás eredményeként jött létre.
A múzeum munkatársai – az aradi Kölcsey Egyesülettel együttműködve – rendhagyó tárlatot szerveznek október 6., a 13 honvédtábornok aradi kivégzésének 175. évfordulója alkalmából: az osztrák császári hadbíróság által halálra ítéltek olyan személyes emléktárgyait állítják ki, amelyeket még nem láthatott a nagyközönség, vagy csak ritkán kerültek közszemlére.
A kamarakiállítást egyébként elsőként péntek délután a Kultúrpalota díszlépcsőházában tekinthetik meg azok, akik részt vesznek a Kölcsey Egyesület által szervezett Megtorlások című konferencián, amelyen Babucs Zoltán történész, a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa a vértanúk egyenruháiról, Debreczeni Droppán Béla történész, a budapesti Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, gróf Batthyány Lajos vértanúságáról és titkos temetéséről, Fleisz János nagyváradi történész Szacsvay Imréről – akinek „egy tollvonás volt csak a bűne” –, Zakar Péter szegedi történész pedig az osztrákok által bebörtönzött csanádi egyházmegyés papokról tart előadást.
A szimpózium végén bemutatják Ujj János aradi nyugalmazott újságíró és történelemtanár, helytörténész Az aradi vértanúk emlékezete a világban című könyvét.
2015. október 1-jén nyílt ismét állandó kiállítás a relikviagyűjteményből
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Október 6. előestéjén két gálaműsort is szerveznek Aradon: szombaton 16 órától a Kultúrpalota hangversenytermében Mága Zoltán hegedűművész ad koncertet, 19 órától pedig a budapesti Nemzeti Színház mutatja be Katona József drámáját, a Bánk bánt a Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A nemzeti gyásznapon, október 6-án a vesztőhelyen kezdődik a megemlékezések programja, 16 órától áhítatot és koszorúzást tartanak a 13 vértanú obeliszkjénél. 17 órakor a minorita templomban tartanak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére (főcelebráns Udvardy György veszprémi érsek), 18.30-kor pedig a Szabadság-szobornál kezdődik a megemlékezés és koszorúzás, amit fáklyás felvonulás követ.

A kolozsvári Szent Mihály-templomban is megemlékezést szerveznek a vértanúk tiszteletére, a történelmi valóság inspirálta emlékműsort október 2-án 18 órától tartják – közölték a szervezők.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!