A kormány a törvényeket is módosítaná annak érdekében, hogy bármi áron felgyorsítsa a verespataki bányaprojektet – hívja fel a figyelmet újabb közleményében a beruházást vehemensen ellenző Alburnus Maior nevű civil szervezet.
2013. július 14., 19:112013. július 14., 19:11
A Victor Ponta miniszterelnökhöz címzett levélben a szervezet rámutat: érthetetlenül áll a csütörtökön bemutatott országos beruházásfejlesztési tervbe foglaltak előtt: a dokumentum bányanyitásra vonatkozó részében ugyanis az áll, hogy a kitermelés új környezetvédelmi szabványok, valamint az épített örökség megőrzésével fog zajlani úgy, hogy \"a projekt által generált haszon\" 78 százaléka a román államé lesz.
A szervezet úgy véli, míg a kormányfő korábban mérsékelten nyilatkozott a témában, és ellenzéki politikusként rendszerint vádolta a korábbi kormány képviselőit, hogy a bányanyitás érdekében lobbiznak, most ő is a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) tervét támogatja. \"Victor Ponta képes lenne még a törvényeket is megváltoztatni, hogy kedvezzen a ciánalapú kitermelés beindítását tervező RMGC-nek. Teszi ezt annak ellenére is, hogy a verespataki bányaberuházásban érdekelt Roşia Montană Gold Corporation súlyos anyagi gondokkal küszködik a tőzsdei mutatók alapján\" – mutat rá az Alburnus Maior közleménye.
Amint arról beszámoltunk, verespataki aranybánya-beruházás is része annak az országos beruházásfejlesztési tervnek, amelyet csütörtökön mutatott be Victor Ponta miniszterelnök. A Verespatakkal kapcsolatos tervek között szerepel, hogy a környezetvédelmi viták miatt évekkel ezelőtt elakadt bányaberuházást új környezetvédelmi szabályokkal, a kulturális örökség megóvásával kívánják megvalósítani, emellett az állam részesedését 78 százalékra akarják növelni a nyereségből.
Ponta csütörtökön közölte: a kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező RMGC-vel a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia. Egy évvel ezelőtt Ponta a beruházás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a verespataki kitermelésről szóló döntés három tényezőn múlik: a beruházónak garantálnia kell a környezet megóvását, újra kell tárgyalnia a román állam részesedését a nyereségből, emellett a témából ki kell zárni a politikai lobbitevékenységet. Akkor azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, aki támogatta a verespataki beruházást, hogy egy magáncég érdekében folytat politikai lobbit.
Idén tavasszal Rovana Plumb úgy nyilatkozott, hogy a verespataki beruházás tervét az illetékes minisztériumok vizsgálják, a végső szót pedig majd a kormány mondja ki. Április végén aztán a kormány egy olyan cég létrehozásáról döntött, amely kizárólag a verespataki projekttel foglalkozik, és az országos érdekeltségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter alárendeltségébe utalták.
Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházást a Roşia Montană Gold Corporation szeretné megvalósítani, amely a kanadai Gabriel Resources tulajdonában áll. A cég szerezte meg a kitermelés koncessziós jogát a fehér megyei Verespatak mellett található lelőhelyen, amely a becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Ezt az RMGC ciántechnológiás eljárással kívánja kitermelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!