Az adóhatóságra hárítanák a kifizetetlen bírságok behajtását, hogy ne a tehetetlen önkormányzatok húzzák a rövidebbet

A pénz azé, aki behajtja

A háromszéki politikus elmondta, a polgármesterekkel egyeztetett, akik panaszuknak adtak hangot, hogy a kifizetetlen büntetések behajtása szinte lehetetlen feladatot ró rájuk, ezeket a törvényszék átalakítja közmunkára, de azt sem végzik el a megbírságoltak. A polgármesterek azzal szembesülnek, gyakorlatilag nincs semmilyen eszközük, hogy a bírságok kifizetésére vagy a közmunka elvégzésére kötelezzék az érintetteket, a vidéki önkormányzatoknál a szakemberhiány tovább tetézi a gondokat – sorolta Miklós Zoltán.

Hozzátette, az a terv körvonalazódott,

Azonban ha 180 nap vagy egy év alatt sem sikerül, akkor legyen lehetőség arra, hogy ezeket tanácshatározattal átadják a pénzügyi hivataloknak. Az államnak vannak jól felkészült szakemberei, rendelkezésére áll a teljes logisztika, hogy ezt a munkát hatékonyan elvégezze, hiszen többek között a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot is behajtják. „Persze, ha egyszer az önkormányzat lemondott erről a lehetőségről, akkor a pénzforrást átadja az államnak, tehát ha a pénzügyi hatóság behajtja ezeket az összegeket, azok már az állami költségvetésbe kerülnek” – részletezte a képviselő.

Aki nem fizet, nevet a markába

Fodor István, Sepsibodok polgármestere évek óta szorgalmazza, hogy orvosolják a helyzetet. Az elöljáró lapunknak elmondta, Sepsibodokon 142 megbírságolt személytől több mint 422 ezer lejt kellene behajtani. A bírságok több mint felét csendháborításért, verekedésért, falopásért, a védőmaszk nem viselése miatt rótták ki a rendőrök, a fennmaradó része közúti bírság gépkocsivezetés közben elkövetett szabálytalanságokért, de a szabálytalan gyalogos közlekedésért is büntettek a rendőrök.

– panaszolta a polgármester. Hozzátette, küldözgetik a felszólításokat, újabb és újabb határidőket szabnak, mindezt feleslegesen, a legtöbben ezeket el sem olvassák, mert nem is tudják, ahogy megkapják, dobják a szemétbe. Javaik nincsenek, így végrehajtani nem tudják a büntetés értékét, de szakemberük sincs, aki ezt meglépje.

Amikor már minden, törvény által megengedett határidő lejár, összeállítják az iratcsomókat, és elküldik a törvényszékre. Onnan visszakapnak egy névsort, hogy a megbírságoltak hány napot kell ledolgozzanak a köz javára.

Ilyenkor az iratcsomót visszaküldik a bíróságra, ahol még nagyobb bírságot rónak ki, késedelmi kamatokat számolnak, és az egész folyamat kezdődik elölről. „Ha ezeket az embereket valamilyen módon nem kényszerítik, soha nem fogják kifizetni a bírságokat. Ha az adóhatóság sem tudja behajtani, akkor börtönbüntetést kell meghatározni. A törvénytisztelő emberek úgy is kifizetik a büntetéseket, ha éhezniük kell, sokan pedig csak nevetnek a markukba, hogy a hatóságok tehetetlenek, csak küldözgetik a papírokat, bármekkora összegre megbírságolhatják őket, ha azt nem fizetik ki” – részletezte Fodor István.

Az országban számos település van ebben a helyzetben, és hatalmas összegek várnak behajtásra – összegezte a sepsibodoki polgármester.

Döntés az önkormányzatok kezében

Az önkormányzatok elvégzik a bírságok behajtását, vagy átadják az adóhatóságnak, ez fontos eleme kell hogy legyen a törvénynek – szögezte le lapunknak Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere. Rámutatott, a városnak „erős érvágás” lenne, ha elveszítenék ezeket az összegeket.

Portik Vilmos hangsúlyozta, a helyzet településenként változik. Marosvásárhelyen az az álláspont, hogy a szakigazgatóság hatékonyabban tud eljárni ebben a kérdésben, mint a központosított adóhatóság. A vásárhelyi alpolgármester emlékeztetett, hogy eredetileg az adóhivatal feladata volt a ki nem fizetett bírságok behajtása, még az elmaradt helyi adókat is ők kellett kifizettessék. Ez a hatáskör a kétezres évek legelején került át az önkormányzatokhoz, éppen azért, mert az adóhatóság nem volt elég hatékony. Jelenleg szerte az országban változó, hogy ezen a téren az önkormányzatok mennyire sikeresek – mutatott rá Portik Vilmos.