Centenáriumi megemlékezés és tüntetés a székelyföldi autonómiáért Sepsiszentgyörgyön

A verőfényes napsütésben, de fagypontot alig meghaladó hőmérsékletben – kék alapszínű, aranysávos, a nap-hold jelképegyüttessel díszített – székely zászlók százait lengették az ünneplőbe, székely népviseletbe öltözött résztvevők, akik

A harangzúgással és a Szózat eléneklésével kezdődött centenáriumi nagygyűlésen az SZNT és a székely autonómiatörekvéseket támogató erdélyi szervezetek képviselői mondtak beszédet, az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérve számon Bukaresten.

Izsák Balázs párbeszédet sürget Bukaresttel

Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel a székely autonómiaigényről. Úgy vélekedett: az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez. Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén.

– szögezte le az SZNT elnöke.

Tőkés László: az autonómia a helyes válasz Gyulafehérvárra és Trianonra

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt: a történelem már túlhaladott azon, hogy a „Nagy Háború” győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már „Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia”.

Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság „teljes nemzeti szabadságot” ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát – az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását – sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori „időhúzó román politikumot” és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. „Az elkövetkezendő évek nem telhetnek el ugyanabban a jogfosztottságban” – buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.

Sabin Gherman: fáj, hogy Erdély lekerült a térképről

A legtöbb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, Sabin Gherman, Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista kapta, aki fájlalta, hogy Erdély – amely Bécs, majd Budapest „idején” mindig szerepelt a térképen – a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik.

Rámutatott:

A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, rendbontás nélkül zárult.