2007. augusztus 24., 00:002007. augusztus 24., 00:00
„Tavalyi látogatásunk szociológiai szempontból pillanatkép jellegű akció volt, most egy év után lemérjük, milyen dinamikája van az eseményeknek, mi változott ez idő alatt” – ecsetelte a szociológus végzettségű Antal Árpád. Hozzátette: Koszovó esetében elsősorban a hangulatról és a politikai eseményekről próbálnak tájékozódni. Montenegróban pedig arról, hogy gazdaságilag milyen irányba mozdult el az a régió, amelyről alig másfél évtizede a szerbek azt mondták, a térség legszegényebb régiója, és éhen fognak halni. „Párhuzamot lehet vonni Székelyföld és Montenegró között, hiszen Bukarestből is azt halljuk, hogy Székelyföld szegény vidék. Azt szeretném lemérni, hogy Montenegró egy év alatt mit ért el gazdaságilag, ahhoz képest, amit a szerb gazdasági elemzők jósoltak” – fejtette ki a háromszéki honatya.
A szombaton kezdődő 10 napos autonómia-körút új eleme Korzika. „Korzika Franciaországgal szemben fogalmazta meg autonómiaigényét. Ez azért érdekes, mivel Románia mindig a francia modellről beszél. Ezért közigazgatási szempontból is fontos tapasztalatokat szerezhetünk ott” – véli Antal Árpád, aki hozzátette januárban egy harmadik körutat is szerveznek más európai autonóm tartományokba. Továbbá azt tervezik, hogy márciusban megjelentetik a tapasztalataik alapján készülő szociológiai tanulmányt.
A körutak célkitűzése gyakorlatban megtapasztalni azt, hogy a hivatalos nyilatkozatokon és konferenciák előadásain túl az autonóm tartományokban lakók hogyan élik meg önrendelkezési harcukat, milyen áldozatokat hoztak céljaik elérése érdekében, illetve hogy országonként miként változik az autonóm régiók jellege. „A tavalyi körút iránt a sajtó részéről nagyobb volt az érdeklődés, mint a politikum részéről. Remélem ez megváltozik, hiszen hihetetlenül nagy tapasztalatra tettünk szert, és Székelyföld számára is sok mindent meg tudnánk valósítani abból, ha a megfelelő támogatást kapnánk a politikai szervezetektől” – szögezte le Antal Árpád, aki szerint több RMDSZ-es kollégája, MPSZ-es, SZNT-és és román politikusok is érdeklődve hallgatták beszámolóját, de előfordult, hogy sok fenyegető levelet, e-mailt és sms-t is kapott emiatt. „Mi, fiatalok már úgy szocializálódtunk, hogy nem tudnak megfélemlíteni. Azt az üzenetet kell továbbítanunk Bukarest és Brüsszel felé is, hogy nem félünk megfogalmazni céljainkat” – öszszegzett a háromszéki politikus.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.