
Fotó: Biró István
A közbeszerzéseket szabályozó hatóság felügyelői múlt héten folytattak vizsgálatokat a radarvásárlás ügyében. Ezt követően egyenként 5 ezer lejes bírságot szabtak ki Felek, Tordatúr és Szind községek polgármesteri hivatalaira a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy feljelentést is tesznek az ügyben. A három község polgármesteri hivatala a Kolozs Megyei Tanács kezdeményezésére társulási szerződést kötött a bukaresti Codec Kft.-vel összesen öt radar felszerelésére, a szerződés szerint a büntetésekből befolyó összeg fölött az adott polgármesteri hivatal, illetve a cég osztozik. A vállalat ezért ingyenesen bocsátotta a kolozsvári forgalmi rendőrség rendelkezésére a videokamerákkal felszerelt sebességmérők felügyeléséhez szükséges technikát. „Mindenképpen versenytárgyalást kellett volna szervezni – nyilatkozta a Krónikának Codrin Ioan Vulcu, a közbeszerzéseket felügyelő hatóság szóvivője. – A társulási szerződésnek nem volt itt helye.”
A Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság szóvivője elmondta: az intézmény jogászai még vizsgálják a szerződéskötés körülményeit, pontosabban azt, hogy milyen lépéseket tehetnek a következőkben. Mint kifejtette, kérhetik a szerződés érvénytelenítését, de akár feljelentést is tehetnek további eljárás megkezdése érdekében. Codrin Ioan Vulcu véleménye szerint bűncselekményre utalhat az a tény, hogy a büntetésekből befolyó összeg szinte felét a készülékeket felszerelő cégnek utalják át az érintett polgármesteri hivatalok.
A hivatal álláspontja szerint a rendőrségnek semmi nem róható fel, ugyanis nem vásárolták a radarokat, amelyekért haszonbért sem kell fizetniük, a Codec Kft. csak használatba adta azokat. A Kolozs Megyei Tanács tevékenységében sem találtak kifogásolnivalót, az intézmény ugyanis csak lobbitevékenységet folytatott a radarkészülékek felszerelésére.
Sürgősségi helyzet volt
„Nem szeretném vitatni a hatóság álláspontját, azonban sok mindent figyelmen kívül hagytak” – nyilatkozta lapunknak Marius Nicoară. A Kolozs Megyei Tanács elnöke szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre szaporodó balesetek ellenére egyetlen állami intézmény sem volt hajlandó ilyen jellegű beruházást végezni. Nicoară szerint sürgősségi helyzet volt, és az ilyennek is megvannak a törvényes keretei, így ez esetben el lehetett tekinteni a versenytárgyalás megszervezésétől. „Nem vagyok biztos benne, hogy kötelező lett volna a licit meghirdetése” – magyarázta Nicoară, hozzátéve, hogy ezzel az eljárással az érintett polgármesteri hivataloknak egyetlen lejt sem kellett költeniük az egyébként igen drága felszerelésre. „Ha a hatóság bírságot rótt ki, azt kifizetik – szögezte le Nicoară. – De legalább véget ért a folyamatos vérontás. A balesetben elhunytak életét nem lehet pénzben mérni.”
A tanácselnök tájékoztatása szerint több mint egy évvel korábban megpróbáltak tartós megoldást keresni a balesetek megelőzésére. Találtak egy vállalatot, amely a jelenlegihez hasonló radarokat szerelt volna fel, de komolytalannak bizonyult. A tanácselnök nem árulta el, melyik cégről van szó. „Aztán a rendőrség bukkant rá a Codec Kft.-re, amely bebizonyította, hogy komolyan veszi feladatát, lám, működnek a sebességmérők, ráadásul felszerelésük óta egyetlen súlyosabb baleset sem volt a Torda és Kolozsvár közötti szakaszon” – hangsúlyozta a megyei tanácselnök.
Florin Pădurean, Szind polgármestere, akihez a koppándi sebességmérő tartozik, szintén úgy nyilatkozott, hogy a büntetést kifizetik, amint megérkezik az erről szóló jegyzőkönyv. „Ötezer lejt nekünk megér, hogy ne legyen több baleset a faluban – magyarázta lapunknak az elöljáró. – Ha megfellebbeznénk, sokkal többe kerülne az egész procedúra.”
Balesetmentes hetek
A radarok felszerelését a Kolozs Megyei Tanács és a forgalmi rendőrség kezdeményezte a sorozatos, halálos áldozattal járó balesetek megelőzése végett. Jelenleg Feleken, Bányabükkön, Szentmártonon, Tordatúron és Koppándon működnek radarok. A műszer rögzíti a sebességhatárt túllépő gépkocsi sebességét, és lefényképezi az autót. A kolozsvári forgalmi rendőrség felszólítást küld a jármű tulajdonosának, hogy nevezze meg, ki vezette az autót. Miután a tulajdonos visszaküldi az iratot, a rendőrség postázza a jegyzőkönyvet a megnevezett személynek címezve. Amennyiben külföldi gépkocsiról van szó, a büntetést az adott ország hatóságai hajtják be.
A Codec a bírságok 49 százalékát kapja a sebességmérők működésének első évében, 38 százalékot a másodikban és 25 százalékot a harmadik évben. Ezt követően a radar a polgármesteri hivatalok tulajdonába kerül. A vállalkozás ugyanakkor biztosítja a rendszer hét évig tartó működését.
Alexandru Mureşan, a Kolozs megyei forgalmi rendőrség parancsnoka lapunkat arról tájékoztatta, hogy több céggel is tárgyaltak a kamerával ellátott radarok felszerelésével kapcsolatosan, végül a Codec megoldásai bizonyultak a legmegfelelőbbnek. „A radarok felszerelése előtt nagyon sok baleset volt ezen a szakaszon – magyarázta a parancsnok. – Amióta működnek a készülékek, mindössze egy szekérnek ment neki egy személygépkocsi, ennek is az az oka, hogy a szekeres figyelmetlenül tért ki az útra.” A balesetek megszűnése után ugyanakkor a sebességhatárt is 50-ről 70-re emelték Tordatúron és Koppándon. „Szentmártonon is egy igen veszélyes kanyar miatt maradt 50 a felső sebességhatár” – mondta Alexandru Mureşan.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.