Nézeteltérést szül a rohammentő-szolgálat fejlesztése.
A megyei mentőszolgálatok leépülésével járhat a Hargita megyei mentősök szerint egy új rohammentő-szolgálat létrehozása. A 7-es számú Központi Fejlesztési Régiót alkotó hat megye (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben) tanácsai tavaly társulási szerződést kötöttek egy regionális mentőhálózat létrehozására, amelyben a műszaki mentést végző tűzoltók mellett kapna helyet a sérültek ellátása, szállítása is.
A Hargita megyei tanács a december 27-i ülésén már meg is szavazta 100 ezer lej kifizetését a regionális mentőhálózatra. A megyei mentőszolgálat - bár háromszor is fordultak ilyen kéréssel a megyei tanácshoz - eredménytelenül igényelt támogatást 2006-ban. “Egy párhuzamos rendszer kiépítése többe kerül, mint a meglévő korszerűsítése” – állítja dr. Péter Szilárd, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója. “Mi magunk is szakemberhiánnyal küszködünk, és a megye mentőautóiból is - állapotát és felszereltségét tekintve - mindössze hat felel meg az európai szabványoknak” – mondta az igazgató, aki szerint a tervezett szolgáltatás nem rendelkezhet majd megfelelően képzett személyzettel, hiszen három hónapos tanfolyamokkal nem lehet pótolni a hároméves szakképzést. “A sürgősségi ellátás nem a perfúzió bekötését vagy a törött végtag rögzítését jelenti, egy rövid tanfolyam elvégzésével nem szerezhet senki jogot gyógyszeres kezelés megállapítására, vagy modern orvosi eszközök használatára. Másrészt ha két rendszert kell finanszírozni, a már most is elavult autóink és eszközeink felújítására még annyi pénz sem jut, mint eddig” – sorolta az új mentőszolgálat elleni kifogásait dr. Péter Szilárd.
Gázpedál-szindróma
Annak ellenére, hogy a meglévő mentőszolgálat az elvárt riasztási feltételeknek nem minden régióban tud megfelelni, országos összehasonlításban - a lefedettséget tekintve - az elsők között szerepel Hargita megye. A szabályzat értelmében városokba hat, falvakba tizenkét perc alatt kell a beteghez kiérnie a mentőautónak. Az igazgató szerint ezt a csíki és a gyergyói medencében, illetve Maroshévíz körzetében általában teljesíteni tudják, viszont Udvarhelyszéken még fejleszteni kell a mentőhálózatot ahhoz, hogy időben elérjék mind a 126 települést. A székelyudvarhelyi mentőállomás mellet Székelykeresztúron, Korondon és délelőttönként Parajdon működik mentőszolgálat, ezt a három szolgálat mintegy 110 ezer személyt szolgál ki. “Az elmúlt tizenhárom évben hat mentőautót kaptunk az egészségügyi minisztériumtól, és tizenhatot adományozóktól” – ismertette a székelyudvarhelyi helyzetet dr. Ambrus József, a mentőállomás vezetője. “Korát és mértét tekintve mindössze két autó felel meg az európai szabványoknak. Felszereltség szempontjából jobban állunk, de ezt adományokból, saját fejlesztés eredményeként sikerült elérni” – mondta Ambrus doktor, aki szerint az egészségügyi minisztérium mostohagyermekének tekinti a mentőszolgálatot, amely valójában az adományozóknak köszönheti működését. Szerinte is kidobott pénz egy újabb mentőszolgálat kiépítése, mint fogalmazott: a tervezett rendszerrel a katasztrófavédelem leple alatt “lenyúlják” a nagysürgősséget. “A gázpedál-szindróma lép működésbe: izomba adott fájdalomcsillapító, aztán minél hamarabb eljutni a kórházba. A helyszínen végzett azonnali életmentő beavatkozást azonban nem lehet a sebességgel kiváltani.” Az udvarhelyszéki mentőszolgálat normális működéséhez még legalább három szakorvosra és három gépkocsivezetőre lenne szükség, azonban az egészségügyi minisztérium már a tavaly sem hagyott jóvá személyzetbővítést.
Mire pályáznak?
“A Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék egy közös pályázásra társultak, nem a mentőszolgálattal párhuzamos intézmény létrehozására”- pontosított Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. “Ez egy kilenc és fél millió eurós projekt, amellyel a sürgősségi mentést kívánjuk európai színvonalra emelni. 85 százalékot az európai strukturális alapból, 13 százalékot pedig az országos költségvetésből akarunk elnyerni. A hat megyének saját költségvetésükből csak a költségek két százalékát kell biztosítania. Ebből Hargita megye önrésze a 100 ezer lej, amiről a decemberi utolsó tanácsülés döntött” – ismertette a pályázat feltételeit Borboly. Az alelnök érthetetlennek nevezte a mentőszolgálat vezetőinek félelmeit, mint mondta, folyamatosan egyeztettek terveikről a szakemberekkel. Emellett Hargita megye külön kikötése volt a társuláskor, hogy az elnyert pályázati pénz felhasználásába vonják be a megyei mentőszolgálat képviselőit is. “A roham-mentőkhöz hasonló jellegű szolgáltatást akarunk létrehozni, de nem a mentőszolgálat mellett vagy helyett, hanem velük közösen. Igaz, hogy a projekt-gazda Maros megyében a SMURD a belügyminisztériumhoz tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy önálló intézményként kell a műszaki mentést a többi megyében is megszervezni” – mondta Borboly Csaba. Lokodi Edit, a projekt-menedzser Maros megyei tanács elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: Maros megyében semmiképpen nem egy harmadik mentőszolgálat kiépítésére gondoltak, hanem a már meglévő rohammentők (SMURD) szolgáltatásainak továbbfejlesztésére. Mint mondta: a Maros megyei mentőszolgálat már nem is végez sürgősségi mentést, ez a SMURD hatáskörébe tartozik a megyében. „Nem a megyei tanács felelőssége, ha az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó mentőszolgálatok nem az orvosok elvárásai szerint fejlődtek. Az országos stratégia is azt mutatja, hogy a 112-es hívószámmal riasztható polgár-, tűz- és katasztrófavédelem fejlesztését kell prioritásként kezelni. Ebbe tartozik a sürgősségi ellátás is” - mondta Lokodi Edit. Hozzátette: Marosvásárhelyen több mint tíz éve működik a rohammentő-szolgálat, ott sem volt súrlódásmentes a megyei mentőszolgálattal kialakított kapcsolatuk, de mára már tisztázódott a helyzet.
Színvonalas katasztrófafédelem
A 7-es számú Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék által aláírt társulási szerződésben a szükségállapotok országos kezelési rendszerének (SNMSU) részeként, a polgári- tűz- és katasztrófavédelmi kötelezettségeik ellátásának javítását jelölték meg a társulásuk céljaként. A 2004/21-es számú sürgősségi kormányrendelet ezen feladatok megszervezését és finanszírozását a belügyminisztérium és a helyi közigazgatás közös feladatává tette. “A tűzoltóság katonai szervezet, belügyminisztériumi alárendeltségben. A tűzoltóság keretében szervezett SMURD-ot és egy civil szervezetet, a mentőszolgálatot nem lehet összekeverni, Maros megyében is párhuzamosan működnek” – mondta dr. Ambrus József.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).