Átépülő sürgősség

A Hargita megyei tanács a december 27-i ülésén már meg is szavazta 100 ezer lej kifizetését a regionális mentőhálózatra. A megyei mentőszolgálat - bár háromszor is fordultak ilyen kéréssel a megyei tanácshoz - eredménytelenül igényelt támogatást 2006-ban.
“Egy párhuzamos rendszer kiépítése többe kerül, mint a meglévő korszerűsítése” – állítja dr. Péter Szilárd, a Hargita megyei mentőszolgálat igazgatója. “Mi magunk is szakemberhiánnyal küszködünk, és a megye mentőautóiból is - állapotát és felszereltségét tekintve - mindössze hat felel meg az európai szabványoknak” – mondta az igazgató, aki szerint a tervezett szolgáltatás nem rendelkezhet majd megfelelően képzett személyzettel, hiszen három hónapos tanfolyamokkal nem lehet pótolni a hároméves szakképzést. “A sürgősségi ellátás nem a perfúzió bekötését vagy a törött végtag rögzítését jelenti, egy rövid tanfolyam elvégzésével nem szerezhet senki jogot gyógyszeres kezelés megállapítására, vagy modern orvosi eszközök használatára. Másrészt ha két rendszert kell finanszírozni, a már most is elavult autóink és eszközeink felújítására még annyi pénz sem jut, mint eddig” – sorolta az új mentőszolgálat elleni kifogásait dr. Péter Szilárd.
 
Gázpedál-szindróma

Annak ellenére, hogy a meglévő mentőszolgálat az elvárt riasztási feltételeknek nem minden régióban tud megfelelni, országos összehasonlításban - a lefedettséget tekintve - az elsők között szerepel Hargita megye. A szabályzat értelmében városokba hat, falvakba tizenkét perc alatt kell a beteghez kiérnie a mentőautónak. Az igazgató szerint ezt a csíki és a gyergyói medencében, illetve Maroshévíz körzetében általában teljesíteni tudják, viszont Udvarhelyszéken még fejleszteni kell a mentőhálózatot ahhoz, hogy időben elérjék mind a 126 települést. A székelyudvarhelyi mentőállomás mellet Székelykeresztúron, Korondon és délelőttönként Parajdon működik mentőszolgálat, ezt a három szolgálat mintegy 110 ezer személyt szolgál ki.  “Az elmúlt tizenhárom évben hat mentőautót kaptunk az egészségügyi minisztériumtól, és tizenhatot adományozóktól” – ismertette a székelyudvarhelyi helyzetet  dr. Ambrus József, a mentőállomás vezetője. “Korát és mértét tekintve mindössze két autó felel meg az európai szabványoknak. Felszereltség szempontjából jobban állunk, de ezt adományokból, saját fejlesztés eredményeként sikerült elérni” – mondta  Ambrus doktor, aki szerint az egészségügyi minisztérium mostohagyermekének tekinti a mentőszolgálatot, amely valójában az adományozóknak köszönheti működését. Szerinte is kidobott pénz egy újabb mentőszolgálat kiépítése, mint fogalmazott: a tervezett rendszerrel a katasztrófavédelem leple alatt “lenyúlják” a nagysürgősséget. “A gázpedál-szindróma lép működésbe: izomba adott fájdalomcsillapító, aztán minél hamarabb eljutni a kórházba. A helyszínen végzett azonnali életmentő beavatkozást azonban nem lehet a sebességgel kiváltani.” Az udvarhelyszéki mentőszolgálat normális működéséhez még legalább három szakorvosra és három gépkocsivezetőre lenne szükség, azonban az egészségügyi minisztérium már a tavaly sem hagyott jóvá személyzetbővítést.  

Mire pályáznak?

“A Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék egy közös pályázásra társultak, nem a mentőszolgálattal párhuzamos intézmény létrehozására”- pontosított Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. “Ez egy kilenc és fél millió eurós projekt, amellyel a sürgősségi mentést kívánjuk európai színvonalra emelni. 85 százalékot az európai strukturális alapból, 13 százalékot pedig az országos költségvetésből akarunk elnyerni. A hat megyének saját költségvetésükből csak a költségek két százalékát kell biztosítania. Ebből Hargita megye önrésze a 100 ezer lej, amiről a decemberi utolsó tanácsülés döntött” – ismertette a pályázat feltételeit Borboly. Az alelnök érthetetlennek nevezte a mentőszolgálat vezetőinek félelmeit, mint mondta, folyamatosan egyeztettek terveikről a szakemberekkel. Emellett Hargita megye külön kikötése volt a társuláskor, hogy az elnyert pályázati pénz felhasználásába vonják be a megyei mentőszolgálat képviselőit is. “A roham-mentőkhöz hasonló jellegű szolgáltatást akarunk létrehozni, de nem a mentőszolgálat mellett vagy helyett, hanem velük közösen. Igaz, hogy a projekt-gazda Maros megyében a SMURD a belügyminisztériumhoz tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy önálló intézményként kell a műszaki mentést a többi megyében is megszervezni” – mondta Borboly Csaba.      
Lokodi Edit, a projekt-menedzser Maros megyei tanács elnöke a Krónika kérdésére kifejtette: Maros megyében semmiképpen nem egy harmadik mentőszolgálat kiépítésére gondoltak, hanem a már meglévő rohammentők (SMURD) szolgáltatásainak továbbfejlesztésére. Mint mondta: a Maros megyei mentőszolgálat már nem is végez sürgősségi mentést, ez a SMURD hatáskörébe tartozik a megyében. „Nem a megyei tanács felelőssége, ha az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó mentőszolgálatok nem az orvosok elvárásai szerint fejlődtek. Az országos stratégia is azt mutatja, hogy a 112-es hívószámmal riasztható polgár-, tűz- és katasztrófavédelem fejlesztését kell prioritásként kezelni. Ebbe tartozik a sürgősségi ellátás is” - mondta Lokodi Edit. Hozzátette: Marosvásárhelyen több mint tíz éve működik a rohammentő-szolgálat, ott sem volt súrlódásmentes a megyei mentőszolgálattal kialakított kapcsolatuk, de mára már tisztázódott a helyzet.

Színvonalas katasztrófafédelem

A 7-es számú Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék által aláírt társulási szerződésben a szükségállapotok országos kezelési rendszerének (SNMSU) részeként, a polgári- tűz- és katasztrófavédelmi kötelezettségeik ellátásának javítását jelölték meg a társulásuk céljaként. A 2004/21-es számú sürgősségi kormányrendelet ezen feladatok megszervezését és finanszírozását a belügyminisztérium és a helyi közigazgatás közös feladatává tette. “A tűzoltóság katonai szervezet, belügyminisztériumi alárendeltségben. A tűzoltóság keretében szervezett SMURD-ot és egy civil szervezetet, a mentőszolgálatot nem lehet összekeverni, Maros megyében is párhuzamosan működnek” – mondta dr. Ambrus József.