
Fotó: Iochom Zsolt
Átvette a székely szabadság napján elfogadott petíciót szerda délben Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, aki az intézményben fogadta a csíkszeredai megmozdulás szervezőinek képviselőit.
2015. március 11., 19:462015. március 11., 19:46
A dokumentum iktatásakor a prefektus – aki magyarul tárgyalt a háromtagú küldöttséggel – azt mondta, már volt egy példánya a petícióból, azt már egy nappal korábban letöltötte az internetről.
A kormánymegbízott azt mondta, bár 16.30-ig tart a munkaprogramja, a keddi rendezvény napján 17 óráig az irodájában maradt, és várta a szervezők küldöttségét, majd hazament, ezért Veress Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki elnökétől nem tudta átvenni a dokumentumot. A tegnapi átadásra Veress Dávid Somay Péterrel (Magyar Polgári Párt) és Tőke Ervinnel (Erdélyi Magyar Néppárt) érkezett.
Sepsiszentgyörgyön a szervezők a rendőrséggel folytatott hosszas egyezkedést követően a prefektúra kapusának adták át a petíciót kedden este, mivel rajta kívül már senki nem tartózkodott a Sebastian Cucu vezette intézményben. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke gúnyosan meg is jegyezte: bár a prefektus nincs itt, mert lejárt a munkaideje, megtisztelve kell érezniük magukat, hogy a kapus, és nem a takarítónő vette át a kiáltványt.
A Baróton, Firtosmartonoson és Gyergyószentmiklóson is felolvasott, a bukaresti kormánynak, parlamentnek és Klaus Johannis államfőnek címzett dokumentum a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a régió önkormányzataival folytatandó egyeztetésre sürgeti a Ponta-kabinetet.
Megállapítják, a kormány által tervezett közigazgatási átalakítás folyamata továbbra is rendkívüli aggodalomra ad okot, mivel a Székelyföldnek egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának.
A román nyelvű média egyébként a székely szabadság napjával kapcsolatos tudósításaiban idézi György-Mózes Árpádot, a Székelyföldért Társaság elnökét, aki a budapesti Hősök terén szervezett kedd esti szimpátiatüntetésen arról beszélt, a székelyek nyílt véleménynyilvánítása tilos Romániában, és a hatóságok igyekeznek tönkretenni épített kulturális örökségüket.
Úgy fogalmazott, hogy „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama\", mert szerinte döntéseikkel „hetente fejeznek le olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánításai és a nemzeti identitáshoz való jog\".
A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) küldöttsége egyébként tegnapi közleményében a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának fontosságát hangsúlyozta. „Meggyőződésünk, hogy egy fejlődő demokratikus állam csak úgy lehet hosszú távon sikeres és az európai alapértékek mentén szerveződő, hogyha polgárai szabadon kifejthetik véleményüket, és korlátozás nélkül élhetnek alapvető emberi és közösségi jogaikkal\" – hangsúlyozzák közleményükben a kormánypárti politikusok.
Az EP-küldöttség egyúttal közölte: a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga éppen olyan alapvető európai érték, mint a szabad véleménynyilvánításhoz vagy a szabad gyülekezéshez való jog. A Fidesz-KDNP EP-delegációja szerint ezek megsértése azon közös alapelvek figyelmen kívül hagyását jelenti, melyeket uniós csatlakozásakor Románia is elfogadott.
Amint arról beszámoltunk, a betiltott marosvásárhelyi felvonulás helyett a Székelyföld számos más településén rendeztek kedden tiltakozó megmozdulásokat a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) alkotó széki tanácsok.
A megmozduláson részt vevők területi autonómiát követeltek a Székelyföldnek, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyülekezési jog korlátozása, a székely jelképek hatósági üldözése ellen. A rendezvényekkel egy időben több magyarországi városban is szimpátiatüntetések zajlottak.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!