„Sztrájktörő” kampánybéremelések

Az intézkedéssel ugyanakkor nem mindenki elégedett: Dacian Cioloş miniszterelnök és Dragoş Pîslaru munkaügyi tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami költségvetés egyszerűen nem bír el ekkora terhet, az ING szakértői pedig friss jelentésükben a kormányfő által emlegetettnél is nagyobb várható deficitre figyelmeztetik a potenciális beruházókat.

A mostani alapbérre számolják rá a pluszjuttatásokat

A szakbizottságok többek között arról döntöttek, hogy december elsejétől 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó bére. Megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt a hetek óta tiltakozó akciót folytató, hétfőn általános sztrájkot tartott Sanitas egyik fő követelése.

A honatyák nemcsak az egészségügyre gondoltak, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet kérése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést.

Abbahagyták a sztrájkot a postások
Befejezték a postások a csütörtökön elkezdett spontán sztrájkot, miután a szakszervezet és a vezetőség megegyezett a béremelésről, így keddtől a munka a megszokott program szerint zajlott – közölte a Digi 24 hírtelevízió. A megállapodás alapján 2017. január elsejétől az alkalmazottak bére 80 lejjel emelkedik, az étkezési utalványok értéke pedig a mostani 9 lejről 11,5 lejre nő. Az állami társaság közleményében rámutatott: folytatják a személyzet optimalizálása érdekében elkezdett stratégiát, amely hatékonyabbá teszi majd az ügyintézést.

„Szavazatokat vásárolnak a PSD-sek”

A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint a hétfő esti szavazás nem volt konfliktusmentes, a nemzeti liberális (PNL) képviselők ugyanis folyamatosan azzal vádolták a szociáldemokrata (PSD) honatyákat, hogy a javasolt, a PSD-sek által egyhangúlag megszavazott módosításokkal csak „szavazatokat akarnak vásárolni\", közben pedig figyelmen kívül hagyják az intézkedés súlyos következményeit.

A PNL képviselői végül körülbelül két órával az ülés vége előtt távoztak a teremből arra hivatkozva, hogy a vita nem kiegyensúlyozott, illetve nem a racionalitásra alapszik.

Heves bírálatot fogalmazott meg az ülésen jelenlévő Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is, aki több milliárd lejes költségvetési hiányt emlegetett, a szaktárca egyik államtitkára pedig úgy vélte: a képviselők „kinyitották Pandóra szelencéjét\". Pîslaru később azt is elmondta: a hétfő este elfogadott módosítások felülmúlják az általa elképzelt „legsötétebb forgatókönyvet\", és szerinte „Nobel-díjat érdemel\" az, aki kidolgozza a jövő évi költségvetési tervet. A kiegészítéseket egyébként a szociáldemokraták mellett az RMDSZ honatyái is egyhangúlag szavazták meg.

Cioloş: a százalékos béremelés nem megoldás

Dacian Cioloş kormányfő kedden az Adevărul portálnak adott interjúban rámutatott: a parlament által az elmúlt hónapokban elfogadott bérnövelő intézkedések hozzávetőlegesen 9 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést. „Ahogy azt már sajnos megszokhattuk, választások előtt a parlament megszavaz minden bérnövelő intézkedést, anélkül, hogy számolna ezek költségvetési vonzatával. A pénzügyminiszter által kiszámított 9 milliárd lej a nemzeti össztermék 1 százalékát teszi ki. Ez vagy azt eredményezi, hogy nőni fog a költségvetési hiány, ami katasztrofális lenne az országra nézve, vagy azt, hogy el kell venni a befektetésekre szánt keretből\" – magyarázta a miniszterelnök.

Szerinte a közszférában alkalmazott szelektív béremelés csak növeli a közalkalmazottak bérei közötti aránytalanságokat, és felemészti az egységes bértörvény finanszírozására szánt pénzforrást. „Továbbra is számtalan olyan esetre van példa, amikor ugyanolyan végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező, egyazon intézményen belül ugyanazon tisztséget betöltő alkalmazottak eltérő összegű bért kapnak. A százalékos fizetésemelés nem jelent megoldást ezekre a helyzetekre. A méltánytalanságokat mi az egységes bértörvénnyel szeretnénk felszámolni, amely azonban így finanszírozási forrás nélkül maradhat\" – idézte Cioloşt az Agerpres hírügynökség. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben is elfogadott a parlament egy jogszabályt, amely jelentős béremelést írt elő, amely azonban alkalmazhatatlannak bizonyult. „Ugyanerre a sorsra juthat az általunk kidolgozott egységes bértörvény is, már ha valaha elfogadják azt\" – tette hozzá a kormányfő.

Kedden a miniszterelnök nyilatkozata okozta felháborodásának adott hangot Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke és Liviu Dragnea PSD-elnök is, akik szerint Cioloş, illetve a kormány annak ellenére ellenzi a béremelést, hogy Romániában az Európai Unión belül az egyik legnagyobb gazdasági növekedést jósolják erre az évre. „Paradox helyzet állt elő, amelyre a miniszterelnök úr nem akar magyarázatot adni. Az előrejelzések szerint a gazdasági bővülés eléri a GDP 6 százalékát, így minden állampolgár joggal teszi fel a kérdést, hogy hová tűnt a többlet? A kormány csak panaszkodni és tervezni tud, de az emberek megoldást akarnak\" – nyilatkozta Tăriceanu.

Dragnea Facebook-oldalán kommentálta az ügyet, mint rámutatott: Klaus Johannis államfő reggel a jelentős gazdasági növekedéssel „dicsekedett\", amit szerinte „a PSD-kormány tett lehetővé\". A szociáldemokrata párt elnöke úgy véli: ilyen körülmények között a technokrata kormánynak nem kellene elleneznie az egészségügyi és tanügyi bérek emelését. Johannis egyébként kedden úgy nyilatkozott: a makrogazdasági mutatók rendkívül kedvezőek, gazdasági növekedés tekintetében Románia élen jár az EU-ban.

Aggódnak a gazdasági elemzők

Ehhez képest meglehetősen aggasztó adatokat közölt a várható költségvetési hiány kapcsán az ING is, amelynek gazdasági elemzői a beruházóknak szánt friss jelentésükben rámutatnak: jövő évben a deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékát is elérheti. „Egyes parlamenti csoportok (elsősorban a PSD-s honatyák) sietve vittek át a képviselőház szakbizottságain a közalkalmazottak bérezésére vonatkozó kiegészítéseket. Ezek gyakorlatba ültetése, illetve a hatást kiegyensúlyozó intézkedések hiánya nélkül a deficit elérheti a 4,4 százalékot, főként, hogy 2017-re más adócsökkentési lépéseket is kilátásba helyeztek\" – hívták fel a figyelmet a szakemberek.

Mint rámutatnak: ha a plénum elfogadja a javaslatokat, nehéz lesz már visszakozni, hiszen ez komoly népszerűség-veszteséget okozna. Ilyen körülmények között nehéz lesz tartani a Románia által vállalt 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az elemzők szerint pedig – ha minden módosítást elfogadnak – két évbe is beletelhet, amíg a deficitet sikerül a kritikus határ alá visszaszorítani.