„Sztrádapótlékra” várva

„Ahány miniszter, annyi terv\"

A Maros megyei önkormányzat új alelnöke, Kelemen Márton lapunk érdeklődésére elkeserítőnek nevezte Dan Şova bejelentését, ugyanakkor úgy érzi, a gyorsforgalmi út létrehozása sem nevezhető hátrányosnak a térség szempontjából. Kelemen azzal érvelt, hogy a magyar határ irányából érkező nehéz forgalom Tordától amúgy is letérne dél felé, azaz Szászsebes irányába, mentesítve a Marosvásárhely és Brassó közötti, jelenleg is rendkívül forgalmas műutat.

A gondot szerinte a jelenlegi, közel 170 kilométeres út kiszélesítése jelentené. „Sok a szerpentin, de azon falvak száma sem csekély, ahol a házak közelsége nem teszi lehetővé az út szélesítését. Ezeken a szakaszokon új, alternatív utat kellene építeni. Úgy érzem, a lehetőségekhez mérten ez a maximum, amit az RMDSZ ki tudott csikarni a koalíciós partnerétől. Ettől függetlenül nem szabad lemondanunk az autópálya-szakasz megépítéséről\" – jelentette ki Kelemen Márton.

Hasonló véleményen van Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke is, aki azonban kétkedve fogadta a közlekedésügyi miniszter legújabb bejelentését. „Ahány miniszter, annyi terv, de aszfaltszőnyeg szinte semmi. Nem kell túl komolyan venni a helyzetet. Şova ma miniszter, holnap nem. Jön valaki más, akinek más elképzelése lesz\" – nyugtázta Borboly.

Megítélése szerint a gyorsforgalmi út sem lenne rossz, csakhogy míg a négysávos országút főként az idegenforgalom fellendítését szolgálna, az autópálya megépítése már komoly befektetőket vonzana a térségbe.

„Az autópálya lenne a prioritás\"

Az RMDSZ háromszéki és brassói elöljárói szerint bármilyen infrastrukturális fejlesztésnek örülni lehet a térségben. „Természetesen az autópálya megépítése a legfontosabb cél, de ebben az országban már régóta csak azt hisszük el, amit látunk. A gyorsforgalmi út is több, mint semmi, csak már egyszer legyen belőle valami\" – fogalmazott Tamás Sándor.

A Kovászna megyei elnök rámutatott, a szomszédos országokhoz viszonyítva nagyon lemaradt Románia az infrastruktúra fejlesztése terén.

„Huszonöt év alatt ebben az országban 100 kilométer autópálya épült, míg a sokkal kisebb Magyarországon közben 1100 kilométer, Horvátország pedig – ahol a kilencvenes évek közepén még dúlt a háború – át van szőve autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal – szögezte le a háromszéki elöljáró. – Arra is felkaptuk a fejünket, amikor Victor Ponta miniszterelnök egy adott ponton a Brassó és Bákó közötti autópálya megépítéséről beszélt, hiszen Háromszéknek mindenképpen gazdasági fellendülést jelent egy sztráda közelsége. A felmérések azt mutatják, az autópályák 50–100 kilométeres körzetében mindenhol fellendült a kereskedelmi és az idegenforgalom, és ennek megvan a gazdasági lecsapódása is.\"

Az úthálózat fejlesztése kapcsán ugyanakkor elmondta, nemrég összeültek a központi fejlesztési régió megyéinek tanácselnökei, és informális munkamegbeszélésen megrajzolták, melyek a prioritások az országutakat összekötő megyei utak korszerűsítése tekintetében. Kovászna megyében a legfontosabb a Szent Anna-tóhoz vezető, Kézdivásárhely és Bükszád közötti út felújítása, valamint a Sepsiszentgyörgy és Brassó közötti gyorsforgalmi út megépítése – fejtette ki az önkormányzati vezető.

Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke a Krónikának elmondta, úgy tudja, egyelőre nem volt hivatalos egyeztetés az RMDSZ-szel a Brassó és Marosvásárhely közötti gyorsforgalmi út megépítéséről. „Hallottam a közlekedésügyi minisztérium legújabb bejelentéséről, és csak azt tudom mondani, ez is több, mint a semmi\" – summázta a politikus.

Számok és tervek

Amint arról beszámoltunk, Dan Şova közlekedésügyi miniszter szerint az említett autópálya-szakasz kivitelezésére nem tudnak lehívni európai uniós alapokat, de az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal (CNADNR) év végéig egyeztetnek arról, hogy a Marosvásárhelyt Brassóval összekötő országút megépítésére milyen forrásokat használhatnak fel.

„Vásárhely és Brassó között egyébként sem annyira nagy a forgalom, hogy indokolt lenne a sztrádaépítés, a két-két sávot pedig akár korláttal is el lehetne választani\" – magyarázta a tárcavezető. A Victor Ponta miniszterelnök által decemberben ismertetett autópálya-stratégiából az is kiderült, hogy a Székelyföldet érintő másik autópálya, a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő sztráda megépítésére sem lesz pénz a következő öt évben.

A megvalósíthatósági tanulmány ugyan elkészült ez utóbbi esetében is, de Şova túlzásnak nevezte a 9 milliárd eurós előirányzott költséget, és bejelentette: hamarosan újabb tanulmányt rendel. A miniszter egyébként csütörtökön úgy nyilatkozott, az üzemanyag 7 eurócentes adójából származó bevételekből közel 700 kilométer autópályát lehetne építeni.

Dan Şova szerint az adóból megépíthetik az Alexandria–Craiova-, a Craiova–Calafat-autópályákat, a Marosvásárhelyt Târgu Neamţ-cal összekötő sztrádát, a Gyalu és Berettyószéplak közötti sztrádaszakaszt, a Bukarestet Giurgiuval, és a Paşcani-t Szeretvásárral összekötő sztrádákat. Rámutatott: a kormány arra számít, a literenkénti 7 eurócentes üzemanyagadóból évi 2,4 milliárd lej bevétele származik az államnak. Ezt a pénzt az uniós infrastrukturális projektet társfinanszírozására fordítanák.

A Nagyvárad–Marosvásárhely–Brassó-útvonalon haladó észak-erdélyi autópálya megépítésére 2004-ben kötött szerződést a kormány az amerikai Bechtellel, amit tavaly bontottak fel. Uniós források nélkül ugyanis a kormányköltségvetés nem tudta finanszírozni az építkezést, így a 415 kilométeres sztrádából alig 52 kilométert adtak át a forgalomnak. Ezért a részért és néhány további félkész szakaszért Románia 1,2 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek.

Az RMDSZ kormányzati részvétele egyik feltételeként megállapodott Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata pártjával az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról, az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszra helyezve a hangsúlyt.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a koalíciós egyezségre alapozva úgy vélekedett: két-három éven belül elkészülhet az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres–Marosugra közötti szakasza. Ezúttal az európai kohéziós alapokból akarják finanszírozni az építkezést. A közlekedési minisztérium ígérete szerint májusban írják ki a versenytárgyalást az Aranyosgyéres–Marosugra-Marosvásárhely-autópálya megépítésére.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egyébként nemrég úgy nyilatkozott, hiába teljesíti az ország az euró bevezetéséhez szükséges főbb feltételeket, ameddig nincs legalább egy olyan autópálya, amely átszeli a Kárpátokat.