Asszimilációra ítélve?

Andreescu szerint az önálló kisebbségi státus lényegesen kedvezőbb feltételeket kínálna a közösség számára ahhoz, hogy jogköveteléseit érvényesítse. Parlamenti mandátum, költségvetési támogatás járna a csángóknak, és jobban kihasználhatnák a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Andreescu elismerte, hogy legitimek magyar részről a közösséget érő hatások, ennek ellenére úgy vélte, a csángó nyelvet, a csángó kultúrát a magyar kultúrába való beolvadás is fenyegeti. A politológus azonban azt is hozzátette, ezt elsősorban a csángóknak kell akarniuk. Javaslatára kurtán reagált Duma András költő, a Bákó megyében bejegyzett Szeret Klézse Alapítvány elnöke. „Nekünk a magyarságunk kell” – jelentette ki határozottan. Duma azt is sérelmezte, hogy sokan a csángó nyelvet önálló nyelvnek tekintik. Úgy vélte, az legfeljebb nyelvjárásnak tekinthető. Sajátságosnak mondta, hogy a csángók a románból átvett szavakat is magyarul ragozzák.
Varga Andrea Bukarestben élő budapesti történész ezúttal is meglepetést okozott a hallgatóságnak. Többek között arról beszélt, hogy ideje lenne nyíltan szembenézni a csángók asszimilációjának valós folyamatával. Meglátása szerint ez csak az 1970-es évektől tekinthető erőszakos románosításnak. Korábban a csángók vezetői önkéntesen választották a románosodás útját. A legtöbb csángó pap is hasonló módon került a Szekuritáté hálójába.
Sógor Csaba szenátor szerint az európai uniós csatlakozás után akár előnyt is jelenthet a csángók többnyelvűsége, és az a tapasztalatuk, hogy úgy képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez, hogy közben a hagyományaikat is megőrzik. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről Kolozsváry Tibor közölte, elkészült már a Rekecsinbe tervezett Béke Királynője iskola terve, és a 4,5 hektáros telket is sikerült beltelekké nyilváníttatni. A Magyarországon elkészített tervrajzokat már csak honosíttatni kell.