Arrogánsak, de civilizáltak a romániai magyarok

A kutatásnak az a célja, hogy rögzítse: Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása pillanatában milyenek az országban az etnikumok közötti kapcsolatok.


Szorgalmas magyarok, csak magyarul ne beszéljenek

A romániai magyarokhoz Románia lakossága társadalmi szempontból nem viszonyul negatívan, ami azt jelenti, hogy a románok jelentős többsége elfogadja a magyar kisebbség tagjait szomszédként, munkatársként. A románokban a magyarokról kialakult kép társadalmi-gazdasági téren pozitív: szorgalmas, civilizált embereknek tartják őket. Másfelől viszont az a kép él a magyarokról, hogy önzők, ellenségesek, arrogánsak.
A magyarokat mint politikai követeléseket megfogalmazó közösséget, a többségiek már sokkal kevésbé szeretik: a románok 26 százaléka konfliktusosnak minősítik a köztük és a romániai magyarság, mint politikai entitás között létező kapcsolatot. Megnőtt tehát azok aránya, akik úgy látják, hogy rendezetlen politikai ügyek miatt egy békésebb időszak után ismét ellentét létezik románok és magyarok között. Sőt minden tizedik megkérdezett a kapcsolatok további romlására számít. Horváth István szociológus (aki az adatok egyik feldolgozója) szerint ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt két-három hónapban a romániai magyarság vezetői olyan politikai célkitűzésekről beszéltek nyilvánosan, mint az autonómia különböző formáinak a megvalósítása.
A  megkérdezettek közel fele (43 százalék) elutasítóan viszonyul a magyar nyelv nyilvános használata fele. (Ez az arány 2002-ben még 30 százalékos volt). A többnyelvű feliratok továbbra sem nyeri el a románok tetszését: a megkérdezettek egyharmada elutasítja ezt. Az elutasító magatartás elsősorban az ország keleti részén tapasztalható. Erdélyben, Máramaros vidékén és Bukarestben toleránsabb a románok viszonyulása. A felmérésből kiderül továbbá, hogy Románia lakosságának körülbelül a fele azt szeretné, ha olyan funkciókba, mint a bírói vagy a rendőri csak román nemzetiségűeket alkalmaznának. A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást illetően egyre több román viszonyul pozitívan. Így a megkérdezetteknek több mint a fele (55 százalék) egyetért azzal, hogy Budapest támogassa a romániai magyar nyelvű oktatást, ugyanekkora az azok aránya, akik támogatják, hogy Magyarország kettős állampolgárságot kínáljon a romániai magyaroknak.  A többségében magyarok lakta megyék nagyobb fokú autonómiáját a románok háromnegyede elutasítja.

Nemkívánatos szomszédok: homoszexuálisok és romák

A legnegatívabb kép a szexuális és a vallási kisebbségekről, valamint a romákról él. A megkérdezettek több mint a fele (53 százalék) nem szívesen fogadna el szomszédként homoszexuális személyt és közel ugyanekkora (46 százalék) azok aránya, akik valamely szektához tartozó egyénhez viszonyulnak így. A romákkal a megkérdezettek kétötöde nem szeretne szomszédsági viszonyban lenni. A zsidókról kialakult kép sem a legkedvezőbb: a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy vélekedik, a zsidók eltúlozzák a történelem során elszenvedett üldöztetésüket, 33,5 százalék pedig a Holokausztot Isten büntetésének tartja, amely a zsidókat sújtja.
A felmérés eredményeit kommentálva Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette: továbbra is feszültségekkel terhes a romániai etnikumok közötti viszony, ezért a kisebbségekkel kapcsolatban objektívebb tájékoztatásra van szükség. Markó szerint a társadalomban a kisebbségekkel szemben kialakult előítéletek száma ugyan nem növekedett, ám nem is csökkent, ez pedig aggasztó lehet.