Trágyakiszórás. A bűzt okozó művelethez ma már környezetvédelmi engedély szükséges
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Arad megyében büntetik a környezetvédelmi engedély nélküli, orrfacsaró bűzt okozó trágyázást, a szakhatóság szerint azonban Kolozs megyében ez megengedett. Az Arad megyei környezetőrség 110 ezer lejes bírságot szabott ki egy mezőgazdasági vállalatra.
2024. március 28., 16:122024. március 28., 16:12
Kolozs és Arad megyében eltérőek a környezetvédelmi szabályok. Legalábbis ez derül ki az Arad megyei környezetőrség 110 ezer lejes bírsága alapján, amit egy növénytermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozó kapott, aki a szükséges környezetvédelmi enegedélyek nélkül Aradon és környékén nagy bűzt okozó hígtrágyát szórt ki a szántóföldekre. Az Aradot Nagyváraddal összekötő országút és az aradi körgyűrű mentén összesen 61 hektáron trágyázó mezőgazdasági céget azért büntette meg a környezetvédelmi hatóság, mert a vállalat a munkálatokhoz nem rendelkezett környezetvédelmi engedéllyel.
A bírságról szóló közlemény szerdán került fel az Arad megyei környezetőrség Facebook-oldalára, amikor Kolozsváron hasonló botrány robbant ki a Transavia baromfinevelő vállalat trágyázása miatt. A bűz a 24 kilométerre fekvő Kolozsváron is érezhető.
Amint arról a Krónika is beszámolt, a Kolozs megyei környezetőrség szerint a bűzt okozó baromfitrágya kiszórása ,,megfelel a 2021/333-as számú miniszteri rendeletnek, mely a helyes mezőgazdasági gyakorlatok előírásait szabályozza, a vizeket érintő, agrárforrásokból érkező nitrátszennyezés elkerülése érdekében”.
A Kolozs megyei környezetőrség, illetve a prefektúra szerint sem kell fellépni a Kolozsváron és környékén ismét fojtogató bűz okozójával szemben, amelyről ezúttal egyértelműen megállapítható, hogy egy tyúkfarm.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!