
Délutáni foglalkozással pótolja a kolozsvári Apáczai Csere János-gimnázium a megszűnő képzőművészeti osztályt, ugyanis mindenképpen lehetőséget akarnak biztosítani az érdeklődő gyermekeknek tehetségük fejlesztésére – nyilatkozta a Krónikának Vörös Alpár, a tanintézet igazgatója.
2016. november 21., 12:562016. november 21., 12:56
2016. november 21., 12:572016. november 21., 12:57
Mint rámutatott: egyértelmű, hogy a szükséges engedély hiányában intézményes formában nem működhet tovább az osztály, viszont megoldást keresnek, hogy ne kelljen teljesen felfüggeszteni a képzőművészeti képzést, amely évtizedekig hiánypótló jelleggel zajlott. Vörös Alpár azt is leszögezte: alaptalan az a meglátás, miszerint az osztályra már nem volt igény, hiszen jó eredményeket értek el, főleg, ha figyelembe vesszük a hasonló profilú román tannyelvű osztályok tevékenységét, amelyek lényegesen több potenciális diákot szólítanak meg.
„Távol áll az igazságtól, hogy a képzőművészeti csoport elindítását csakis az iskola akarta” – vélekedett az igazgató. Az ügy kapcsán nemrég Király András oktatási államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: körültekintőbben kellett volna eljárni az osztályindítással, például előzőleg fel kellett volna mérni, hogy a szülők, illetve gyermekek részéről van-e rá igény, szerinte ugyanis a tanintézet ezzel egyedül maradt.
Vörös Alpár ugyanakkor nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az osztály engedélyeztetése milyen mértékben múlt Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő jó- vagy rosszindulatán. Azt viszont elmondta: a tanfelügyelőség februárban még arról tájékoztatta a sajtót, hogy a képzőművészeti osztály elindítását jóvá lehet hagyni 12 személlyel, ennyi ugyanis a megengedett minimális létszám. „A tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium is elhitette velünk, hogy van esély” – fogalmazott Vörös Alpár.
Az igazgató borúlátó azzal kapcsolatban, hogy a következő tanévben sikerül-e elindítani a képzőművészeti osztályt, hiszen míg idén nyáron 29 negyedikes végzett, jövő nyáron csak 23 gyermek fejezi be az elemi iskolát az Apáczaiban. A mostani tapasztalatok alapján így nem látja indokoltnak a kampányt, hosszú távon azonban az igazgató szerint lehet esély a rajzoktatás újraindítására, hiszen az elemi oktatásban olyan osztályuk is van, ahol 31-en tanulnak, sőt két párhuzamos csoport is működik.
Eközben Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Facebookon arról számolt be: nyáron, amikor másodszor tárgyaltak az osztály elindításáról az Apáczaiban, Valentin Cuibus főtanfelügyelő nem helyezkedett egyértelműen elutasító álláspontra. Viszont nem is támogatta egyértelműen a projektet arra hivatkozva, hogy a beiskolázási tervet szabályozó módszertan azt javasolja: városokban az induló osztályok a maximális 28-as létszám körül alakuljanak meg.
Csoma szerint, ha vidéki iskoláról van szó, hajlandó lett volna beleegyezni, de Kolozsváron nem. „Elmondtuk neki, nem arról van szó, hogy nincs más magyar iskola, ahova ezeket a gyerekeket beírassuk, hanem nincs képzőművészeti osztály más magyar iskolában, azaz ez Kolozs megye egyetlen magyar képzőművészeti osztálya. Ilyen körülmények között, ha egy gyermek művészeti oktatásban akar részesülni, és nem hagyják jóvá az osztályt, azt jelenti, hogy a gyermek román iskolába kell hogy menjen. Ő azt javasolta, hogy akkor a magyar gyermekek menjenek román iskolába” – idézte fel a megbeszélést a kolozsvári tanácsos.
Amint arról beszámoltunk, a kincses városi gimnáziumban azért szűnik meg a képzőművészeti osztály, mert noha az oktatási minisztérium szóban ígéretet tett rá, írásban végül nem engedélyezte a csoport létrehozását.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
szóljon hozzá!