
Kiállítás a csűrben. Gyermekrajzok az egykori játszótéren
Fotó: Rizmayer Péter
A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson, a Vízcsűr Galériában egyszerre rendhagyó, innovatív és izgalmas kiállítás nyílt nemrég: Sipos-Gaudi Tünde képzőművész és fia, a tíz éves Nagy-Gaudi Mátyás együtt állítottak ki Örökségünk tere címmel. A kiállítás az örökölt értékekről, a környezetünkhöz való viszonyunkról, a kötődéseinkről szól.
2024. szeptember 22., 14:412024. szeptember 22., 14:41
Sipos-Gaudi Tünde sepsiszentgyörgyi képzőművészben már pár éve megfogalmazódott a gondolat, hogy szeretne a gyerekével közös kiállítást létrehozni. Az Erdélyi Művészeti Központ munkatársaként nap mint nap azt tapasztalta, hogy a művészek, mindig arra vágynak, hogy minél híresebb kiállítóterekben, minél híresebb művészekkel állíthassanak ki. „Miért nem akar senki a saját gyerekével kiállítani? Hisz ugyanabból a világból jönnek” – tette fel magában a kérdést.
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
A Vízcsűr, ami egy nagyobb lélegzetű, több településen is zajló projekt részeként jött létre, szinte az ölébe pottyant. Építészek és képzőművészek közösen alakítottak át régi csűröket, adtak nekik új funkciót: az árkosi esetében éppen párját, Rizmayer Pétert képzőművészt kérték fel a kreatív munkára, hogy raktárból csináljon kiállítóteret.
„És akkor innen indult tovább az egész ötlet, hogy bekerülnek a gyerekrajzok egy olyan térbe, ami nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc játszóterem volt. Innen meg még tovább kerekedett a gondolat, hogy akkor olyan tereket alkossak meg ebben a csűrben, amelyek régen a gyerekek játszóterei voltak” – idézte fel a képzőművész, hozzátéve, hogy a kiállítás egyik kulcsgondolata, hogy mit öröklünk szüleinktől, nagyszüleinktől, és, hogy ugyanakkor mi mit adunk át gyermekeinknek?
„Én, mint képzőművész sosem tanítottam, hogy hogyan kell kompozíciót alkotni. Teljesen szabadon hagytam ezt, mert láttam, hogy annyira gyönyörűek a munkái, hogy egy olyan különleges világot alkot, hogy egyszerűen nem is lehet beleszólni. Vannak olyan kompozíciói, hogy elcsodálkoztam, hogy minden megvan rajtuk, bennük, amit mi tanultunk, hogy milyen kell legyen egy kompozíció. Ő meg ösztönszerűen úgy alkotta meg a képeket” – magyarázta.
A képzőművész azt is elmondta, hogy izgalmas volt felfedezni, hogy fia munkái bizonyos értelemben az ő alkotásaira, alkotói korszakaira reflektálnak
Anya és fia közös kiállítása
Fotó: Rizmayer Péter
„Volt egy időszak, amikor számomra az alkotás egy kicsit háttérbe vonult: Mátyás kicsi volt, megszületett a húga, Anna, és egyszerűen nem volt időm alkotni. És pont ez volt az a periódus, amikor Mátyásnak a legtöbb rajza született, s amelyek tulajdonképpen az én munkáimat reflektálják: megjelennek rajtuk a nyírfák, a fák, a természet.
Egy másik fontos gondolat, hogy a gyerekünket egy olyan szintre helyezzük, ahol mi vagyunk, mert tulajdonképpen ugyanolyan értékes, és minket tükröz, a mi világunkat, hiszen mi neveljük” – fejtette ki az alkotó, hozzátéve, hogy az ő munkái arra fókuszálnak, hogy a minket körülvevő természet hogyan tűnik, hogyan vész el.
Megjegyezte, érdekes látni, hogy a házuk közelében kanyargózó, lassan kiszáradó patak mennyire foglalkoztatja a fiát is. Megviseli őt a patakban élő halak pusztulása, hogy eltűnik nem csak az ő játszótere, hanem egy élettér is.
„Nagyon sok gyerek oda menekül. Ezért részben mi szülők is hibásak vagyunk, mert az tévhit, hogy ha a gyerekünk nem halad a technológiával, akkor lemarad a többitől, valójában pont az ellentéte történik. Annyira elmélyülnek a virtuális világban, hogy lemaradnak az igazi életről, a lényegről” – fejtette ki.
A kiállításnak nagyon pozitív volt a visszhangja, sokan dicsérték az ötletet. A tárlat körülbelül még egy hónapig lesz látogatható.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!