Az RMDSZ kormányra kerülésével ismét „magyar kézbe” kerültek a verespataki bányaprojektről dönteni hivatott kulcsminisztériumok, miután a szövetség átvette a kulturális és a környezetvédelmi tárcák irányítását.
2014. március 04., 20:142014. március 04., 20:14
Mindez egyáltalán nem érinti kedvezően a bányaterv megvalósulásában érdekelt Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) társaságot, amely tizenöt éve próbálkozik a színesfémbánya megnyitásával a Fehér megyei településen.
A környezetvédelmi minisztérium élére visszakerült Korodi Attila előző mandátuma idején, 2007-ben felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a Fehér megyei bíróság érvénytelenítette a cég településrendezési engedélyét; emiatt a kanadaiak beperelték a magyar politikust, ám a bíróság elutasította a keresetüket.
A miniszteri bársonyszékbe visszaülő Korodi ellenzéki képviselőként is határozottan ellenezte a balliberális kormány által kidolgozott Verespatak-törvényt, különösen azt a kitételt, amely a magánberuházás érdekében szabad kezet adna a település lakossága ingatlanjainak kisajátítására.
A miniszterjelöltek keddi szakbizottsági meghallgatásán Korodi közölte, nem támogatja a parlament által tavaly decemberben leszavazott bányatörvényt, amelynek alapján a ciántechnológiás aranybányaprojektet is engedélyezhették volna. Az RMDSZ parlamenti képviselője leszögezte azt is: a hatályos törvények nem teszik lehetővé a verespataki terv engedélyezési folyamatának folytatását, a szakhatóságoknak ugyanis további kutatásokat és vizsgálatokat kell végezniük az ügyben.
Kelemen Hunor régi-új kulturális miniszter előző mandátuma idején brit régészektől rendelt szakértői jelentést Verespatak épített örökségéről.
A dokumentum szerint az Európában egyedülálló római kori, középkori és modern kori tárnákat eredeti helyükön kell megőrizni és helyreállítani, Verespatakot pedig a világörökség részévé kell nyilvánítani.
Az RMDSZ elnöke kinevezése után a Transindexnek elmondta, a szövetség számára „nem téma” a verespataki bányaberuházás, mivel a parlament erről döntött, egy táblabírósági ítélet pedig érvénytelenítette az engedélyeztetést. „Tehát ebben a pillanatban ez nincs napirenden, és a verespataki beruházással nem kívánunk foglalkozni” – szögezte le Kelemen a hírportálnak.
Különben a kanadai–román cég mintegy négyszáz alkalmazottja munkaszerződését függesztette fel március elsejei hatállyal az engedélyezés elhúzódása miatt. Cătălin Hosu, a tevékenységét jelentős mértékben korlátozó cég kommunikációs igazgatója közölte, a 392 dolgozó márciusban fizetése 75 százalékát kapja kézhez, áprilistól pedig végleg megszűnik a munkaviszonyuk.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
szóljon hozzá!