Állandó a bölcsődekrízis

Kolozsvár: még magyar csoport sincs

Csaknem kétszer kevesebb bölcsődei hely áll a kolozsvári szülők rendelkezésére, mint ahány helyre szükségük lenne. A városháza sajtóirodája kérésünkre elküldött írásos válaszában közölte: a kincses városban mintegy 800 férőhely van a bölcsődékben, ezekből idén 435 hely szabadult fel az óvodáskorúak távozásával.

Ezzel szemben a kolozsvári szülők megközelítőleg 700 helyet igényeltek az önkormányzattól, amelynek a kezelésébe a bölcsődék tartoznak. A magyar szülők pedig az átlagosnál is nagyobb gondban vannak. Mint Deme Ilona, a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta: továbbra sincsen állami magyar bölcsőde, sőt magyar csoportok sem léteznek, ezért a szülők megpróbálják azokba az intézményekbe vinni gyerekeiket, ahol tudják, hogy magyar anyanyelvű dadák is dolgoznak.

A kincses város egyedüli hasonló jellegű magyar intézménye az unitárius bölcsőde, ezenkívül csak magánbölcsődékben vannak magyar csoportok. Deme Ilona viszont azt mondja, hogy a magánbölcsődék óriási anyagi terhet jelentenek a szülőknek, hiszen a teljes ellátás havi 7-800 lejbe kerül, s a rövid program költsége is 400 lejre rúg. Rácz Norbert, a belvárosi unitárius egyházközség lelkésze eközben megkeresésünkre arról számolt be, hogy óriási az érdeklődés az állam által nem finanszírozott unitárius bölcsőde iránt, még néhány helyük szabad.

A lelkész ugyanakkor egyetértett Deme Ilonával abban, hogy az állami bölcsődékben is magyar csoportok létrehozására lenne szükség.

Állandó probléma a bölcsődei helyek hiánya Sepsiszentgyörgyön is – mondta el lapunknak Antal Árpád polgármester. Az elöljáró azt mondja, a szentgyörgyi önkormányzat európai uniós pályázatból szeretne hamarosan újabb helyeket létesíteni.

Várad: 650-en 188 helyre

Hasonlóképpen drámai a helyzet Nagyváradon is, ugyanis itt hatszázötven fős a várólista a bölcsődei helyekre – közölte megkeresésünkre Adina Sucioiu, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának irodavezetője. Mint tájékoztatott, a város tizenkét bölcsődéjében összesen 427 hely van, ezek közül tavasszal 188 maradt üresen, ennyi gyerek ment át az óvodákba.

Ez azonban nagyon kevés az igényekhez képest. A 427 helyre egyébként nem ennyi, hanem legalább 600 gyerek jár, sokan ugyanis nem jönnek el naponta, így a helyeken akár osztozni is lehet. Adina Sucioiu azt mondja, a szülők jó része már egy-két évvel előbb beíratja gyermekét a bölcsődébe – szinte amint megszületik. Váradon egyébként épp ez év januárjában indítottak el három újabb bölcsődei csoportot, így kilencvennel nőtt a helyek száma az előző időszakhoz képest, de ez még mindig édeskevés. Az irodavezető azt mondja, az önkormányzat folyamatosan keresi a helyet újabb bölcsődék létrehozására.

Szatmár: visszahúz a létszámstop is

Szatmárnémetiben is évek óta fennálló probléma, hogy kevesebb hely van a bölcsődékben, mint ahány igénylés – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjétől. Mint kiderült, körülbelül 20 százalékkal haladja meg a kérvények száma a rendelkezésre álló helyekét – nagyjából ez a helyzet áll fenn idén is. A megyeszékhelyen 5 bölcsőde működik,  amelyekben 240 gyereket tudnak fogadni, igény viszont nagyjából 300 helyre volna.

A volt alpolgármester hozzátette: elsősorban azért nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, mert létszámstop van a közszférában, azaz nem tudnak több embert alkalmazni a gyerekek mellé annak ellenére sem, hogy az elmúlt hónapokban berendeztek egy újabb bölcsődét, ahol további 60 helyet tudnának biztosítani.

Csak hozzáállás kérdése?

Valamivel jobb helyzetet tapasztalhatunk viszont Marosvásárhelyen. Itt, habár városi szinten a bölcsődék száma az utóbbi évtizedben egyharmadra csökkent, sikerül szinte minden kérvényt előbb vagy utóbb pozitív módon elbírálni. Júniusig például a hat bölcsőde által biztosított 350 helyre több mint ötszáz gyermeket sikerült felvenni. „Nem minden gyermek számára igényelnek ágyat, reggel hozzák, és délben haza is viszik. A szülő célja inkább az, hogy csemetéje szokja a társaságot, és kezdjen szocializálódni. Mások hónapokig a nagyszülőkre bízzák az amúgy beíratott gyermeküket. Ilyenkor a megürült helyeket átadjuk másoknak. Ezért sem kötjük a beiratkozást kimondottan szeptemberhez. A kismama eljön, lehetőleg jóval a szülési szabadság lejárta előtt, elmondja, hogy körülbelül mikortól szeretné bölcsődébe adni gyermekét, és kérésének megpróbálunk eleget tenni. Nem igaz, hogy nem lehet megoldást találni, hozzáállás kérdése az egész” – véli Ferencz Emőke, a marosvásárhelyi önkormányzat keretében működő bölcsődeigazgatóság vezetője.

Az orvosnő szerint azonban közép- és hosszú távon a megoldás mégiscsak újabb bölcsődék létesítése lenne. Mint mondja, tíz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen még 17 épület adott helyet a csöppségeknek, ám a kórházak igazgatósága mindössze öt ingatlant volt hajlandó átadni a bölcsődék jelenlegi működtetőjének, a városházának. Néhány hónappal ezelőtt a polgármesteri hivatal még bérbe vett egy épületet az ortodox egyháztól, így a vásárhelyi bölcsődék száma jelenleg hatra nőtt.

Némi gondot jelenthet egyes szülőknek a távolság, ugyanis sem a belvárosban, sem a Kárpátok negyedben, sem a Szabadság utca környékén egyetlen bölcsőde sem működik. Szó van egy újabb épület átalakításáról, azonban az önkormányzati fennhatóság alá tartozó Aquaserv egyelőre még nem vonult ki a Víztelep utcai ingatlanból.