A lakók szerint az érsekség olyan ingatlant igényel vissza, amelyről két visszavonhatatlan bírósági döntés is igazolja, hogy az állam tulajdonát képezi. „A római katolikus egyház nem igényelheti vissza az épületet, mivel azt 1952-ben a román államnak adományozta” – nyilatkozta Ala Sprânceană, az egyik lakos. A húsz tiltakozóhoz a Bolyai utca néhány lakosa is csatlakozott, mivel az ő lakásukra is vonatkozik az 1952. évi „adományozásról” szóló okirat.
Vasile Lechinţan kolozsvári történész szerint az 1892-ben közpénzből épített ingatlan soha nem képezte a gyulafehérvári érsekség tulajdonát, az egyház csak adminisztrálási joggal rendelkezett. „Az egyház történelemhamisításhoz folyamodva kéri vissza az egykor gondnoksága alatt lévő ingatlanokat, a 19. század végén közpénzekből épült ingatlanok telekkönyveit pedig meghamisítják” – nyilatkozta Lechinţan.
A gyulafehérvári főegyházmegye által kezdeményezett per közel ötven családot érint. A Mediafax hírügynökség szerint azonban az érsekség jogtanácsosa, Lőrincz Csanád Albert a perek kapcsán csak annyit közölt: a szóban forgó épületegyüttest a kolozsvári Szent Mihály római katolikus plébánia 1897 és 1901 között építette, az ingatlant pedig 1918-ban vásárolta meg a római katolikus státus, az 1946. évi kommunista hatalomátvételt követően pedig erőszakkal államosították. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a Vasile Lechinţan által emlegetett 1952. évi „adományozási” okirat hatályon kívül helyezését kéri az igazságszolgáltatástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok