Tőkés László szerint a román és a magyar emlékezetpolitikának a különbözősége a napi politikát is megterheli a két nép és a két ország viszonylatában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a román nemzeti ünnepen szervezett, Trianon a politikai térben című online román–magyar konferencián fejtette ki a véleményét.
2020. december 01., 22:262020. december 01., 22:26
2020. december 01., 23:212020. december 01., 23:21
A politikus rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Románia az Erdély elszakítását egyoldalúan kinyilvánító gyulafehérvári nagygyűlés évfordulója után immár a trianoni döntés évfordulóját is az ünnepek sorába emelte. Megemlítette: mindkét ünnep a magyarok fölött aratott győzelem ünnepe, holott – mint fogalmazott – a kommunista diktatúra közös erővel történt 1989-es megdöntését is ünneppé nyilváníthatta volna az ország. Tőkés László úgy vélte: a mai Európa szellemében az elvett területért jogok járnának az erdélyi magyarságnak, hogy otthon érezhesse magát a szülőföldjén.
„Ezt a magyar ellenségképet élesztik fel a politikusok, amikor a magyar veszélyt emlegetik” – idézte az MTI Tőkés Lászlót. Klaus Iohannis államfő kijelentését idézte, aki azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy el akarja adni Orbán Viktornak Erdélyt. Tőkés László arra kérte előadótársait: segítsék elő, hogy Románia szakítson a magyarokkal szembeni asszimilációs politikával és az állami nacionalizmussal, amely az elmúlt száz évet jellemezte.
Vasile Popovici egyetemi tanár, volt nagykövet felidézte az 1989 decemberében, Tőkés László parókiája előtt megélt összefogás élményét. Vitatta azonban, hogy Ceaușescu asszimilációs politikája élne ma is Románában. A változás példájaként említette, hogy Marosvásárhelyen románok is a magyar polgármesterjelöltre szavaztak, Temesváron pedig Németországból odatelepedett polgármestert választottak. Vasile Popovici úgy látta, hogy „a magyarországi nacionalizmus, illiberalizmus és populizmus is útját állja a román–magyar közeledésnek”. „Nem juthatunk sehová, ha egyikünk a múlt felé, a másikunk a jövő felé fordítja az arcát” – jelentette ki. Szerinte a romániai regionalizmusról 10-15 éve indult párbeszéd is akkor halt el, „amikor Magyarország nacionalista útra tért”. Kijelentette: a bánsági multikulturalizmus híve, és szívesen az utcára menne, ha valaki meg akarná szüntetni a temesvári magyar színházat.
Sabin Gherman kijelentette: szégyelli magát az úzvölgyi temetőfoglalás miatt, és a trianoni évforduló ünneppé nyilvánítása miatt. Úgy vélte: utóbbi olyan, mint a buli, amit egy temetés szomszédságában tartanak. Szerinte nem illik ilyet tenni. Kijelentette: Romániában a Duna-deltát a különleges környezetei helyzete, Székelyföldet pedig a sajátos kultúrája miatt kellene sajátos státusú régióvá nyilvánítani, akárcsak Olaszország tette Dél-Tirollal.
Gherman azt a nézetét is elismételte, hogy egy a kultúrák egyenlőségén alapuló erdélyi román-magyar-német pártot kellene létrehozni. Szerinte míg ez nem történik meg, a politikusok megosztó szándéka érvényesül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!