
Egyed Emese irodalomtörténész (balról) a Farkas utcai kőszínház emléktáblájának koszorúzásán
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Elkezdődött a hétvégén Kolozsváron az első magyar kőszínház jubileuma apropóján szervezett, március 22-ig tartó rendezvénysorozat. A számos kincses városbeli kulturális, oktatási intézmény által tartott esemény keretében megkoszorúzták a Farkas utcai kőszínház egykori helyén álló emléktáblát.
2021. március 15., 13:292021. március 15., 13:29
2021. március 15., 13:302021. március 15., 13:30
A magyar nyelvterület első kőszínháza, a kolozsvári Farkas utcai teátrum avatójának kétszázadik évfordulója apropóján március 22-ig tartó rendezvénysorozat kezdődött a hétvégén a kincses városban. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több kara által szervezett eseményen pénteken megkoszorúzták a Farkas utcai kőszínház egykori helyén álló emléktáblát.
A BBTE Színház és Film Kara, a Bölcsészettudományi Kar, a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar A színház közös tere – a közös tér színháza címmel programsorozatot szervezett, melybe a Kolozsvári Állami Magyar Színház is több eseménnyel kapcsolódik be. Partnere a rendezvénynek az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Állami Magyar Opera, valamint a város több színtársulata.
A hétvégi koszorúzáson jelen volt a rendezvény ötletgazdái, szervezői közül többek közt Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi oktató, Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, egyetemi oktató, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Demeter András István nemrég kinevezett kulturális államtitkár az ünnepségre küldött üzenetében úgy fogalmazott, 200 évvel ezelőtt elődeink új fejezetet írtak a magyar színjátszás történetében, Kolozsváron, március 12-én az egykori Farkas utcai kőszínházban életre kelt a „szent deszka”.
– írta a közösségi oldalán az államtitkár. Egyed Emese a Krónika megkeresésére a múlt héten úgy fogalmazott, az esemény egyszerre jelzi azt, hogy tudunk és akarunk színvonalas közös rendezvények által jelen lenni a világban a létező nemzedéki és nyelvi különbségek ellenére, és hogy értékeljük a művészetet, mint a mindenkori emberi problémák kifejeződését. Rámutatott, az is fontos, hogy értékeljük a magyar kultúrát, amelynek a múltban is sokat köszönhettünk: ennek példája a ma már nem látható Farkas utcai színház.

A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, c
A rendezvény keretében március 18-án 19 órától a színház Facebook-oldalán lesz megtekinthető a Tompa Gábor által 2008-ban rendezett Három nővér című előadás. Az előadás elnyerte a 2008-as év legjobb előadás és a legjobb rendező (Tompa Gábor) UNITER (Román Színházi Szövetség) díját.
Március 21-én 12 órától A színház, mint közösségi tér kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol a ma Kolozsváron működő előadó-művészeti csoportok vesznek részt: Kolozsvári Állami Magyar Színház, ZUG.zone, Reactor de Creație și Experiment, ZIZ art and social area, Create.Act.Enjoy, Tranzit Ház, Puck Bábszínház (magyar és román tagozat), Lucian Blaga Nemzeti Színház, Centrul de creație MAIDAN.
Az esemény élőben követhető a Magyar Színházi Intézet Facebook-oldalán. A Kolozsvári Magyar Opera társulata a magyar operatörténet két kiemelkedően fontos művének online közvetítésével csatlakozik a rendezvényhez.

A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kez
Március 21-én, vasárnap 18.30-tól az opera YouTube-csatornáján a legrégebbi fennmaradt magyar zenés színpadi műveket, Ruzitska József Béla futása című operáját, illetve Orbán György Pikkó herczeg című alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A jeles kortárs szerző a zenei anyag mellett új librettót is írt a Pikkó herczeghez, amely a befejezés kivételével hűen követi az eredeti mű cselekményét. A közvetített műveket 2017. május 11-én mutatták be Anger Ferenc rendezésében, karmester és zenei vezető Selmeczi György.
A 200. évforduló apropóján szervezett esemény teljes programja elérhető a Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE Facebook-oldalán.
A színház zsúfolásig megtelt kétszáz évvel ezelőtt, a Zrinyi című szomorújátékot adták elő
Az első magyar kőszínházban, az egykori Farkas utcai épületben 1821. március 12-én és 13-án tartották az ünnepélyes megnyitót két előadással. Első este Körner Teodor Zrinyi című vitézi szomorújátékát adta elő a főúri műkedvelők egy csoportja, és ennek fontos üzenete volt. Másnap, március 13-án a kolozsvári színtársulat játszotta a Mátyás király vagy A nép szeretete a jámbor fejedelmek jutalma című, Szentjóbi Szabó László által írt darabot. A főúri műkedvelők előadásukkal megerősítették elkötelezettségüket a magyar nyelven játszott színház iránt. Az iránt az intézmény iránt, amely otthonának felépítésére hosszú éveken keresztül fontos pénzösszegeket irányítottak. Körner darabját Petrichevich Horváth Dániel földbirtokos, császári-királyi főstrázsamester, a magyar színészet egyik mecénása fordította, aki maga is játszott a darabban, mégpedig a főszerepet. Ugyancsak ő írta és mondta el azt az Előszót, amellyel az ünnepi estet nyitották. A mélyen hazafias és lelkes prológus után a Kolozsvári Muzsikai Egyesület növendékei énekelték el Komjátszegi Szentkirályi Zsigmond A Nemzet Ünnepére az Erdélyi Magyar Játékszín kinyitásakor című kardalát. Ezt követte a Zrínyi alakját idéző hősi játék. Ezen az estén, mint a következőn is, a színház zsúfolásig megtelt, és az előadást megtisztelte jelenlétével Erdély főkormányzója, gr. Bánffy György is a királyi gubernium több magyar úri tagjának kíséretében. Emelkedett hangulatú, meghatóan sikeres este volt. A főúri szereplők a megnyitó előadásra varratott drága, díszes ruháikat nemes gesztussal a színháznak adományozták.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!