Herbert Dorfmann a sepsiszentgyörgyi találkozón
Fotó: Facebook/Tamás Sándor
A háromszéki gazdák attól tartanak, hogy az Európai Unió szét fogja „robbantani” mindazt, amit eddig elértek, azonban a Sepsiszentgyörgyre látogató Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselő, agrár-szakpolitikus igyekezett megnyugtatni őket.
2018. december 10., 12:192018. december 10., 12:19
2018. december 10., 12:262018. december 10., 12:26
Félelmeiknek is hangot adtak a székelyföldi gazdák azon a találkozón, amelyen Herbert Dorfmann, az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának (AGRI) tagja is részt vett. A dél-tiroli németek európai parlamenti képviselője Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő meghívására érkezett Erdélybe, a kétnapos látogatás első állomása pedig pénteken Sepsiszentgyörgy volt. A háromszéki gazdák jelezték az uniós szakpolitikusnak: az elmúlt években arra törekedtek, hogy életképes nagyságú gazdaságokat hozzanak létre, azonban véleményük szerint az Európai Unió szét fogja ezeket „robbantani” a támogatások korlátozásával.
Herbert Dorfmann a közös uniós agrárpolitika várható változásait ismertette a megyeházán megszervezett találkozón, amelyen elsősorban mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek vettek részt az önkormányzati képviselők mellett. Számos konkrét kérdés és kérés is megfogalmazódott: többek között felmerült a kis- és nagyfarmok közötti érdekellentét. Becsek László háromszéki nagygazda rámutatott,
„Arra törekedtünk, hogy összeszedjük a földeket, a mi térségünkben egy gazdaságos farm legalább 100-150 hektáros. Hegyvidéken is az életképes mezőgazdasági cégek, családi vállalkozások területe meghaladja a száz hektárt. Ha korlátozzák a támogatásokat, szétrobbantják a gazdaságokat”– fogalmazta meg aggályait a gazda. Javaslata szerint az Európai Parlamentnek külön kellene tárgyalnia a közvetlen támogatások odaítélését a nyugati és a kelet-európai országok esetében.
Fotó: Facebook/Tamás Sándor
Inkább a családi gazdaságokat, a fiatal gazdákat kell támogatni, ugyanis a nagy farmok a tőkések tulajdonában összpontosulnak, profitorientáltak: ezért kell határértéket szabni a 2020 utáni közös agrárpolitika első pillérében – fejtette ki Herbert Dorfmann. Rámutatott, több mint hétezer javaslat futott be az európai agrárpolitika kialakításához, ezeket a héten véglegesítik. A költségvetésben a határok megerősítése, a hadsereg fejlesztése is nagy szerepet kap, ezért a mezőgazdaságban megszorítások lehetnek – megoldást kell találni, hogy a gazdák megkaphassák a pénzüket. Herbert Dorfmann elmondta, hegyvidékről jön, ezért jobban érti, és fontosabbnak is tartja a kis- és hegyvidéki gazdák támogatását. Rámutatott,
Felidézte, hogy Dél-Tirolban a második világháború után masszív betelepedés kezdődött, ám az olaszok inkább a nagyvárosokba költöztek. A régió vezető német politikusai megértették, hogy amíg a németek vidéken maradnak, nem olaszosodnak el, ezért folyamatosan arra törekedtek, hogy fejlesszék a falvakat. „A vidék felzárkóztatása a megoldás: ne csak a városokon legyen integrált fejlesztés, hanem falvakon is. Az életminőséget kell folyamatosan javítani, hiszen hiába van a gazdáknak jövedelmük, ha a közelben nincs tanintézet, kórház, kulturális létesítmények, internet-hozzáférés, elvándorolnak a fiatalok, elszívja őket a nagyváros” – részletezte a dél-tiroli politikus. Dorfmann ezért úgy látja, fontosabb a második pillér, tehát a vidékfejlesztés, mint 10 euróval több terület-alapú támogatást adni.
A mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkező EP-képviselő hangsúlyozta, Dél-Tirolban mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak;
A nagygazdák megnyugtatására kifejtette, ha egy farm esetében 60 ezer euróra korlátozzák a területalapú támogatást, ezenfelül a munkaerőköltséget is el lehet majd számolni.
Arra törekednek, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését – mondta a találkozón Sógor Csaba. Az RMDSZ-es EP képviselő hangsúlyozta, a dél-tiroli példa is azt bizonyítja, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthon maradáshoz és gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.
A felső határérték bevezetése elsősorban nem a székelyföldi szintet érinti, hanem a dél-romániai gigantikus farmokat – szögezte le megkeresésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője rámutatott, Székelyföldön 500–1000 hektárt művelnek a nagygazdák, ám még ez is kicsinek számít a több ezer, sőt több tízezer hektáros dél-romániai óriásfarmokhoz képest, melyek évi több millió vagy akár több tízmillió eurós támogatást hívnak le, mert hatalmas területeket művelnek meg.
hogy érjenek el egy hatékonysági szintet, érje meg nekik is mezőgazdasággal foglalkozni, ne vándoroljanak el vidékről. A nagygazdák valóban több munkahelyet teremtettek, de ennek költségeit a közvetlen támogatáson kívül le tudják írni – tehát ha egy farmra legtöbb 60 ezer eurót kap a gazda, és közben tíz állandó alkalmazottat foglalkoztat, ami további évi 100 ezer euróba kerül, akkor már 160 ezer eurós támogatást kaphat – részletezte Könczei Csaba.
Testvérrégiós kapcsolatot alakítana ki Székelyföld az olaszországi Dél-Tirollal. Erről Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke beszélt azon a pénteki szakmai tanácskozáson, amelynek Herbert Dorfman dél-tiroli EP-képviselő volt a vendége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!