A nemzeti kisebbségek fenyegetést jelentenek Romániára a románok 21 százaléka szerint, 31 százalékuk szerint csupán problémát, 29 százalékuk szerint sem problémát, sem előnyt nem jelentenek. Ugyanakkor 39 százalék gondolja úgy, hogy bizonyos régiókban és bizonyos munkakörökben pozitívumot jelent a jelenlétük, 31 százalék pedig értékes erőforrásnak tekinti őket az ország számára – derül ki egy, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által készített, most nyilvánosságra hozott felmérésből.
2013. december 11., 16:002013. december 11., 16:00
2013. december 11., 17:152013. december 11., 17:15
Az emberi jogok keddi világnapja alkalmából megrendelt kutatás, amely a diszkrimináció jelenségét firtatta a 2013-as évben, azt is tartalmazza, milyen sztereotípiákban gondolkodnak a románok az országban élő nemzeti kisebbségekről. A válaszadók 10 százaléka szerint a magyarok gonoszak, ellenségesek és irigyek, 6 százalék szerint rasszisták, soviniszták és nacionalisták, ugyanakkor 5 százalék úgy véli, hogy szorgalmasak.
A romákat a válaszadók 20 százaléka tolvajnak és bűnözőnek tartja, 11 százalék szerint nem törődnek semmivel, 8 százalék szerint pedig neveletlenek és civilizálatlanok. A válaszadók többség szerint a romák integrációjára a legjobb megoldás a képzésük és a munkaerőpiacra való bevezetésük lenne.
A megkérdezettek 68 százaléka hallott már a holokausztról, a többség szerint viszont az azt jelenti, hogy a németek kiirtották a zsidókat, és 51 százalék tud arról, hogy Romániában is volt ilyen.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 54 százaléka nem szavazna női államfőre, 59 százalék pedig 35 év alatti férfit sem látna szívesen az elnöki tisztségben. A megkérdezetteknek 10 százaléka szavazna homoszexuális államfőjelöltre, 14 százalék számára nem jelentene problémát, ha az államfőjelölt roma lenne, magyar elnökjelöltre pedig 15 százalék voksolna.
A válaszadók 60 százaléka nem fogadná el, hogy valamely rokona homoszexuális legyen, 58 százalék a roma rokonokat nem nézné jó szemmel, 54 százalék a színes bőrű rokontól ódzkodna, 52 százalék magyart nem látna szívesen a családban, egyaránt 50 százalék ódzkodna egy HIV-fertőzöttől és egy zsidótól, 46 százalék egy némettől, 44 százalék egy sérülttől, 42 százalék egy más vallásútól vagy egy krónikus betegtől, 36 százalék pedig egy jövedelem nélküli személytől.
A válaszadók 76 százaléka szerint leggyakrabban a politikusok diszkriminálnak, 68 százalék szerint az egyszerű emberek is, 61 százalék szerint a cégek, 60 százalék szerint pedig az állami intézmények. A megkérdezettek szerint a leggyakrabban diszkriminált kategóriát a romák, a HIV-fertőzöttek, a drogfüggők, a homoszexuálisok és az intézetben élő gyerekek alkotják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!