
A szarvasmarha-leukózis által érintett egyedeket vágják le, nem az egész állományt. Képünk illusztráció
Fotó: Makkay József
Az állategészségügyi hatóság szerint Arad megyében aggasztóan megemelkedett a szarvasmarhák leukózisos megbetegedésének a száma. Az elmúlt tíz nap során 25 új góc jelent meg, és ezzel 75-re emelkedett az érintett szarvasmarha-tenyészetek száma.
2025. március 31., 16:542025. március 31., 16:54
2025. március 31., 16:582025. március 31., 16:58
A megbetegedett állatok száma is ugrásszerűen megnőtt: Marcel Roșu, az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője az Agerpres hírügynökségnek hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt tíz napban mintegy 100-ról 250-re emelkedett a megbetegedett szarvasmarhaállomány, és a fertőzés várhatóan terjedni fog.
A gócok többségét az utóbbi öt hétben fedezték fel, amióta elkezdődött egy tesztelési kampány.
A leukózis a fehérvérsejtek daganatos elváltozásával járó betegség. A beteg szarvasmarhákat le kell vágni, húsuk azonban – a betegség által megtámadott szervek kivételével – fogyasztható a hatóság képviselői szerint.
Az igazgatóság minden esetben elrendelte a beteg állatok és borjaik levágását, és kiterjesztette a teszteléseket. Marcel Roșu szerint a legjobb megelőző intézkedés az, hogy a tenyésztők csak biztonságos helyről vásárolnak állatokat, ahol igazolják, hogy az állomány egészséges. Arad megyében mintegy 45 ezerre tehető a szarvasmarhák száma.
Boldis Szilamér, a magyar határral szomszédos Tornyán szarvasmarhafarmot működtető agárvállalkozó érdeklődésünkre elmondta: a tenyészetét elkerülte a betegség, és reméli, hogy ezután is sikerül kivédeni a fertőzést. A környéken tudomása szerint nincs gócpont, hanem a távolabbi települések érintettek.
Két konkrét esetről volt tudomása, bár ezek még tavaly történtek: az egyik a Maros déli partján található Nagyfaluban (Saut Mare), a másik pedig a kürtösi (Cirtuci) agráripari kombinátban következett be, utóbbi azért meglepő, mert az egy nagygazdaság. Értesülései szerint a tulajdonosok kártérítést kaptak az államtól, de hogy idén is számíthatnak-e kárpótlásra, azt nem tudta megmondani.
„Ez kevésbé virulens betegség, és vér útján terjed. Például, ha van egy beteg szarvasmarha az állományban, tűvel meg lehet fertőzni a többit is, vagy ha az állatorvos egy fertőzött tűt hoz be a farmra. Illetve vérszívó paraziták is terjesztik” – magyarázta.
Boldis Szilamér megerősítette az állategészségügyi igazgató szavait, hogy a leukózis miatt levágott állatok hús emberi fogyasztásra alkalmas, ha az érintett szerveket eltávolítják, de eleve gyengébb minőségű húsról beszélhetünk.

Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!