Hirdetés

Aggasztó méreteket ölt a szarvasmarha-leukózis: Arad megyei állattenyésztő nyilatkozott a Krónikának

szarvasmarha

A szarvasmarha-leukózis által érintett egyedeket vágják le, nem az egész állományt. Képünk illusztráció

Fotó: Makkay József

Az állategészségügyi hatóság szerint Arad megyében aggasztóan megemelkedett a szarvasmarhák leukózisos megbetegedésének a száma. Az elmúlt tíz nap során 25 új góc jelent meg, és ezzel 75-re emelkedett az érintett szarvasmarha-tenyészetek száma.

Pataky Lehel Zsolt

2025. március 31., 16:542025. március 31., 16:54

2025. március 31., 16:582025. március 31., 16:58

A megbetegedett állatok száma is ugrásszerűen megnőtt: Marcel Roșu, az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője az Agerpres hírügynökségnek hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt tíz napban mintegy 100-ról 250-re emelkedett a megbetegedett szarvasmarhaállomány, és a fertőzés várhatóan terjedni fog.

A szakember szerint március 21-én a megyében 50 fertőzési góc létezett, és ezek száma mostanra 75-re nőtt, ami aggasztó, mert tavaly egész évben 11 gócot regisztráltak.

Hirdetés

A gócok többségét az utóbbi öt hétben fedezték fel, amióta elkezdődött egy tesztelési kampány.

A leukózis a fehérvérsejtek daganatos elváltozásával járó betegség. A beteg szarvasmarhákat le kell vágni, húsuk azonban – a betegség által megtámadott szervek kivételével – fogyasztható a hatóság képviselői szerint.

Az igazgatóság minden esetben elrendelte a beteg állatok és borjaik levágását, és kiterjesztette a teszteléseket. Marcel Roșu szerint a legjobb megelőző intézkedés az, hogy a tenyésztők csak biztonságos helyről vásárolnak állatokat, ahol igazolják, hogy az állomány egészséges. Arad megyében mintegy 45 ezerre tehető a szarvasmarhák száma.

Szarvasmarha-tenyésztő: a járványügyi szempontból nem biztonságos farmok veszélyeztetettek

Boldis Szilamér, a magyar határral szomszédos Tornyán szarvasmarhafarmot működtető agárvállalkozó érdeklődésünkre elmondta: a tenyészetét elkerülte a betegség, és reméli, hogy ezután is sikerül kivédeni a fertőzést. A környéken tudomása szerint nincs gócpont, hanem a távolabbi települések érintettek.

Idézet
Általában kisebb farmokon üti fel a fejét a betegség, amelyek epidemiológiailag nem annyira lekövethetők, például, ha piacról, vagy más ellenőrizetlen forrásból vásárol állatot a gazda” – mondta a Krónikának az Arad megyei agrárvállalkozó.

Két konkrét esetről volt tudomása, bár ezek még tavaly történtek: az egyik a Maros déli partján található Nagyfaluban (Saut Mare), a másik pedig a kürtösi (Cirtuci) agráripari kombinátban következett be, utóbbi azért meglepő, mert az egy nagygazdaság. Értesülései szerint a tulajdonosok kártérítést kaptak az államtól, de hogy idén is számíthatnak-e kárpótlásra, azt nem tudta megmondani.

A Magyarországon és Szlovákiában terjedő ragadós száj- és körömfájástól vagy az afrikai sertéspestistől eltérően a leukózis esetén csak az érintett egyedeket vágják le, nem kell megsemmisíteni az egész állományt.

„Ez kevésbé virulens betegség, és vér útján terjed. Például, ha van egy beteg szarvasmarha az állományban, tűvel meg lehet fertőzni a többit is, vagy ha az állatorvos egy fertőzött tűt hoz be a farmra. Illetve vérszívó paraziták is terjesztik” – magyarázta.

Boldis Szilamér megerősítette az állategészségügyi igazgató szavait, hogy a leukózis miatt levágott állatok hús emberi fogyasztásra alkalmas, ha az érintett szerveket eltávolítják, de eleve gyengébb minőségű húsról beszélhetünk.

korábban írtuk

A partiumi tenyésztők pénztárcája sínyli meg leginkább a juhpestis Bihar megyei megjelenését
A partiumi tenyésztők pénztárcája sínyli meg leginkább a juhpestis Bihar megyei megjelenését

Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés