Mivel a pénzügyi tárca szerint adócsökkentésről szó sem lehet, petícióban fordulnak Bolojanhoz a csíkszeredaiak

– szögezte le a kisebbik magyar párt politikusa.

Korodi választában jelezte, hogy a petíció célja éppen egy törvénymódosítás kieszközölése. Soós Szabó Klára viszont fontosnak tartotta aláhúzni, hogy ők egy olyan jogszabálymódosítást tartanak elfogadhatónak, ami lehetővé teszi, hogy a helyi adókat mindössze az inflációs rátával igazítsák ki, hiszen miközben minden megdrágult, a bérek és a nyugdíjak még ennyivel sem nőttek.

korábban írtuk

Volt RMDSZ-es miniszter bírálja az adóemelést és rossz irányról beszél a csíkszeredai tüntetés kapcsán

Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.

A pénzügyminisztérium szerint szó sem lehet adócsökkentésről

A történtek előzménye, hogy a Hargita megyei prefektúra hivatalos átiratban kérte a pénzügyminisztérium állásfoglalását arról, milyen mozgástér van a helyi adók alakításában. A szaktárcához eljuttatott kérdések arra vonatkoztak, ahogy ezt korábban a csíkszeredai városvezetők is említették, hogy az önkormányzatoknak van-e lehetőségük a költségvetési év során csökkenteni a már korábban elfogadott helyi adók és illetékek mértékét jogszabály-változtatás nélkül, és hogy az ilyen módosítások visszamenőleg elfogadhatók-e.

A minisztérium a Székelyhon által ismertetett válaszlevelében leszögezi, hogy a helyi autonómia elve az adómértékek megállapításában érvényesülhet, azonban kizárólag az Adótörvénykönyv (2015. évi 227-es számú törvény) által meghatározott jogi és időbeli keretek között. Megjegyzik ugyanakkor, hogy elsőre úgy tűnik, a helyi autonómia gyakorlása lehetővé tenné az adók és illetékek mértékének újraértékelését az adott pénzügyi időszakban, ha az Adótörvénykönyv által meghatározott referenciapontokat betartják.

Az Adótörvénykönyv rendelkezéseinek részletes elemzése alapján viszont, összevetve ezt a 2025. évi 239-es törvény 2. cikkének előírásaival, ahogy ezt a 2025. évi 78-as számú sürgősségi kormányrendelet módosította, úgy tűnik, hogy a jogalkotó megállapította az időbeli korlátokat, amelyek között a helyi hatóságok kifejezhetik akaratukat a helyi adók és illetékek mértékének megállapítását illetően – írja a dokumentum. Hozzáteszik, mivel a helyi adók és illetékek megállapításának időbeli korlátait a jogszabály rögzíti az önkormányzatok számára, nem lehetséges ezek mértékének újraértékelése a 2026-os költségvetési évben.

A dokumentum ezután kitér a helyi adók és illetékek megállapításának elveire, amelyek szerint ezeket egy évre meghatározva kell elfogadni:

• a helyi önkormányzatok mindig a következő évre vonatkozó helyi adók és illetékek mértékét fogadják el;
• a helyi adók és illetékek mértékét már az év kezdete előtt ismerniük kell az adófizető jogi és természetes személyeknek, hogy be tudják tervezni a költségeiket;
• az adók és illetékek mértékének fenntartása. Miután elfogadták, az adók és illetékek értékei nem módosíthatók, hogy fenntartsák a stabilitást és a kiszámíthatóságot;
• az adók és illetékek megállapítására vonatkozó határozatokat év vége előtt fogadják el a helyi önkormányzatok, a változások pedig január 1-jétől lépnek életbe.

Egy olyan értelmezés, amely szerint a helyi adók és illetékek mértékét meg lehet változtatni egy másik határozattal, az éves adó- és illetékmegállapítás elvének megsértéséhez vezetne – szögezik le, több törvénycikket hozva fel példának az Adótörvénykönyvből. Ezekben mind az éves adók megfogalmazás szerepel a járművek, ingatlanok, területek esetében.

Ugyanakkor idézik az Adótörvénykönyv azon cikkét is, miszerint

Amennyiben a helyi hatóságok nem tartják be az adómértékek megállapítására vonatkozó határidőket és szabályokat, a törvény szankciót ír elő:

• a regionális és megyei közpénzügyi szervek felfüggeszthetik az állami költségvetésből a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt juttatásokat,
• a személyi jövedelemadóból származó részesedéseket is, a meghatározott szociális kifizetések kivételével.

Ezért a helyi adók és illetékekre vonatkozó tanácshatározatok újraértékelése csak a jogszabályok változása alapján lenne lehetséges – állapítja meg a szaktárca válaszlevele.

A dokumentum ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a pénzügyminisztérium álláspontját kizárólag az Adótörvénykönyv előírásainak alapján fogalmazták meg. Egyúttal ajánlják azt is, hogy a helyi hatóságok hatásköreit biztosító más törvények, például a Közigazgatási Törvénykönyv alapján kérjék ki az ügyben a fejlesztési és közigazgatási minisztérium álláspontját is.

korábban írtuk

Erdély más településeire is átterjedtek az adóemelések elleni tiltakozások

A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.