A vád: orvosi mulasztás

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A Marosvásárhelyhez közeli Koronka jegyzője, Keserű Katalin gondatlan orvosi kezeléssel vádolja a Marosvásárhelyi Sürgősségi Kórház szülészetének személyzetét. Úgy véli, az intézmény munkatársai miatt veszítette el szülés közben kislányát. Keserű Katalin augusztus utolsó napjaiban, szülési fájdalmak miatt került a Maros Megyei Sürgősségi Kórházi Klinika szülészeti és nőgyógyászati osztályára. „Eleve veszélyeztetett terhességről volt szó, első szülésemkor, 2005-ben sürgősségileg hajtottak végre rajtam császármetszést.

Máthé Éva

Máthé Éva

2008. szeptember 22., 00:002008. szeptember 22., 00:00

Már akkor mondták: másodszor is császármetszéssel kell szülnöm” – tájékoztatott az előzményekről Keserű Katalin. Mint mondta, a terhesség idején Lucian Puşcaşiu doktorhoz járt ellenőrzésre, aki figyelmeztette: mielőtt a szülési fájdalmak elkezdődnek, kórházba kell kerülnie.

Magára hagyták a pácienst? 
„Amikor augusztus végén, orvosom tanácsára bementem a kórházba, azt mondták, hogy javallott a császármetszés. Fájdalmaim voltak, de nem gyakoriak” – avat be a részletekbe Keserű Katalin. Mint mondta, senki nem hitte el, hogy szülési fájdalmai vannak. A baba szívhangjai jók voltak, kapott gyógyszert, és elküldték egy kórterembe aludni. „Hajnali 3 óra körül már ötpercenként jöttek a fájások. Akkor találkoztam először Bereczky doktornővel. Mondtam neki, hogy engem császárolni kell. De a válasz az volt, ha nincs tágulás, akkor még nincs itt az ideje a beavatkozásnak. Látnia kellett a korábbi műtét helyét, hiszen megvizsgált. Ő azt állítja, azért nem műtöttek meg, mert nem volt tágulás, és a baba koraszülött lett volna. A doktornő azt mondta, kórházpánikba estem, s ezzel sorsomra hagytak” – folytatja. Az elkövetkező 2 órában háromszor is kiment  a folyosóra, de senkit nem talált a személyzetből. 5 órakor egy fiatal rezidens doktornő megvizsgálta, „de úgy, hogy ő ült egy ágyon a rendelőben, én meg álltam vele szemben, s valami eszközzel meghallgatta a baba szívhangját. Azt mondta, minden rendben van. Kértem, segítsenek, mert nagyon nagy fájdalmaim vannak, de azt válaszolta, ebben nem ő az illetékes.” 

„Rám szóltak, hogy szedjem össze magam”
Miután hívására a helyszínre siető édesanyja – aki korábban műtősnő volt ugyanabban a kórházban – értesítette az orvost, Katalint a szülőszékre hívták vizsgálatra. „Mondtam az ügyeleteseknek, hogy mozdulni sem tudok. Rám szóltak, hogy szedjem össze magam. Nem hitték, hogy magatehetetlen vagyok” – idézte fel a történteket.  A kínos percek folytatódtak: Keserű Katalint műtőbe vitték, megállapították a szív- és légzésleállást. Az aneszteziológus orvos újraélesztette Katalint, és végül a császármetszést is elvégezték. Az orvosok már akkor megállapították: a gyerek belső vérzés miatt vesztette életét, mivel a páciensnek a reggeli órákban levált a méhlepénye. Állítólag ezer eset közül egynél történik ilyesmi, ami néha a baba halálához vezethet. „Csakhogy nekem a méhem is szétrepedt, gondolom, az elviselt fájdalmaktól is lehetett belső vérzés” – mondta Katalin.

„Derült égből villámcsapás...”
Szabó Béla professzor, a nőgyógyászati klinika vezetője szabadságon volt, amikor az eset történt. „Többször beszélgettem az orvosnővel, aki szolgálatban volt, és Keserű Katalinnal is, aki elismerte, hogy nem hagyták magára, időközönként, rendszeresen megvizsgálták. Minden ilyen eset súlyos tragédia, de ezek az események bárhol, bármikor bekövetkezhetnek” – véleményezte a történteket a Krónikának a professzor. Szerinte ha egy szülés nem indul be, akkor nincs indok arra, hogy valakin császármetszést végezzenek el. „Az ideális az, hogy a vajúdás normálisan történjen, mert akkor kedvezőbb a kórlefolyás” – állítja a szakorvos. Kérdésünkre: miért nem hitték el az anyának azt, hogy valóban szülési fájdalmai vannak, a szakorvos így válaszolt: „Mikor bejött este a klinikára, azt mondta, egész nap mindössze három fájása volt. Ez nem jelentheti azt, hogy megindult a vajúdás. Este 11-kor készült egy kardiotopográfia, ami a méhöszszehúzódásokat és a gyermek szívműködését regisztrálja, és ott sem volt rendellenességekre utaló jel.”
Szabó professzor elmondta továbbá, a magzat 8 hónapos volt. „Ha valaki nem vajúdik, és a gyerek csak 8 hónapos, akkor nincs ok a császármetszés elvégzésére” – fejtette ki véleményét az intézményvezető. 
Szabó Béla határozottan állítja: a méhlepény idő előtti leválása okozhatta a kislány halálát. Az ilyesmi nagy belső vérzéssel, sokkos állapottal jár, ami be is következett, ezért újraélesztésre volt szükség. Amikor a lepény leválik, azon a területen már nincs tovább anyagcsere, és a szülő nő életét is veszélyezteti. A méhlepény korai leválásának az egyik fő oka a magas vérnyomás lehet. Egyes orvosok szerint a folsav hiánya is okozhatja a leválást, viszont ez nem bizonyított. „Derült égből jövő villámcsapásként is bekövetkezhet” – mondta végül a professzor.

„Mi is emberek vagyunk...”
Keserű Katalint szembesítettük azzal, amit dr. Szabó Béla nyilatkozott. Így reagált: „A tények is azt bizonyítják, hogy a vajúdás folyamata beindult, ugyanis a méh nem reped szét csak úgy magától, de a szolgálatos doktornő nem ismerte fel, vagy nem hitte el  a rendes fájástevékenységre utaló jeleket még akkor sem, amikor 5 percenkénti rendszeres fájásokra panaszkodtam. Magamra hagytak, egy kórterembe és nem a szülőszobába fektettek le, egész éjjel be sem jöttek hozzám, csak reggel, de akkor már késő volt. Mindez azért, mert még lett volna 3 nap ahhoz, hogy időre szülessen a babám. Szabó doktor beszélgetésünk során elismerte, hogy egy koraszülés után előfordulhat, hogy a következő szülés is koraszülés legyen.
Keserű Katalin gondatlan orvosi kezeléssel vádolja a klinika személyzetét. Mint mondta, azt szeretné, ha ezentúl nagyobb figyelemmel és törődéssel végeznék munkájukat. „Mi is emberek vagyunk, és ők is kerülhetnek a mi helyzetünkbe, orvosi kezelésre szorulhatnak.”

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 10., péntek

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei

Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei
2025. október 10., péntek

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről
2025. október 10., péntek

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz
2025. október 10., péntek

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”

A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”
2025. október 10., péntek

Marad a vészhelyzet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.

Marad a vészhelyzet Parajdon
Marad a vészhelyzet Parajdon
2025. október 10., péntek

Marad a vészhelyzet Parajdon

2025. október 10., péntek

Kelemen Hunor: az RMDSZ fontos feladatának tekinti, hogy Románia és Magyarország között összekötő híd legyen

Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Kelemen Hunor: az RMDSZ fontos feladatának tekinti, hogy Románia és Magyarország között összekötő híd legyen
2025. október 10., péntek

Megkezdik a kisajátításokat a magyar határ menti gyorsforgalmi út megépítése érdekében

A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.

Megkezdik a kisajátításokat a magyar határ menti gyorsforgalmi út megépítése érdekében
2025. október 10., péntek

Felerősödő szélre figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek

Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.

Felerősödő szélre figyelmeztetnek, erdélyi megyék is érintettek
2025. október 10., péntek

„Nem megyünk mi innen el!” – Kolozsvárról posztolt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.

„Nem megyünk mi innen el!” – Kolozsvárról posztolt Orbán Viktor
2025. október 09., csütörtök

168 millió lejből újult meg a művészeti élet – így osztották el a pénzt

A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.

168 millió lejből újult meg a művészeti élet – így osztották el a pénzt