A tó lecsapolása ellen tiltakoznak

Kovászna megye
„Most van ugyanis az édesvízi halak ívási időszaka, a lerakott peték azonban a vízszint apadása miatt szárazra kerülnek, és elpusztulnak” – magyarázta Kelemen, hozzátéve: a halászokat megdöbbenti, hogy éppen ívás idején csapolják a tó vizét, hiszen a halállomány újratelepítése nagyon költséges. Kelemen László hangsúlyozta, a halászati vízterületeken élő halállományt és azok természetes szaporodását világszerte védik, áradás esetén pedig mentik a halivadékokat. „A Besenyői-tó lecsapolása fölösleges, hiszen a tó szakszerűen kiépített túlfolyóval rendelkezik” – fűzte hozzá a környezetvédő szervezet tagja.
Sándor Lajos, a talajfeljavító hatóság Kovászna megyei képviselője lapunknak elmondta, a vízszint csökkentése azzal magyarázható, hogy a mesterségesen létrehozott Besenyőitó jelenleg az árvízvédelemben játszik szerepet. „Esőzések idején egy méterrel a szokásos szint fölé duzzasztják a vizet, hogy csökkentsék a Feketeügy gátjaira nehezedő nyomást, majd ezt a mennyiséget fokozatosan leeresztik, hogy készen álljanak a következő árhullámra” – magyarázta Sándor Lajos, hozzáfűzve: idén tavasszal már három alkalommal duzzasztották fel, majd csapolták le a tó vizét. „A meteorológusok arra figyelmeztettek, hogy május 8–10. körül újabb esőzések várhatók, ezért a tónak készen kell állnia egy árhullám befogadására. Hogyha nem csapolják le a felesleget, a tó eláraszthatja a parton épült házakat” – fejtette ki a talajfeljavító hatóság képviselője. Sándor Lajos kiemelte, a mesterséges tó működtetési szabályzatában nem szerepel a horgászat. László Béla, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke a Krónikának kifejtette, minden évben ugyanezzel a gonddal szembesülnek. „A tó vizének lecsapolása miatt tömegesen pusztulnak az ikrák, de nem tudjuk megakadályozni, hogy a talajfeljavító hatóság végezze a dolgát” – közölte László Béla.