Fotó: A szerző felvétele
2008. december 16., 09:432008. december 16., 09:43
A háromszéki elöljárók attól tartanak, hogy a következő négy évben visszatér a 90-es évek hangulata, nem fogják támogatni a székelyföldi megyéket, kisebbségellenes intézkedéseket is hozhatnak, az ország közigazgatási berendezkedését is átszervezhetik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke tegnap a szociáldemokrata párt sepsiszentgyörgyi székháza előtt tartottak sajtótájékoztatót, hogy közöljék a két nagypárt koalícióra lépése kapcsán megfogalmazódott aggodalmaikat. Antal Árpád szerint a PSD úgy tudja bebizonyítani, hogy nem magyarellenes párt, ha március 15-éig a parlament megszavazza a kisebbségi törvényt. Az új kormányt alakító két párt Kovászna megyei elnökeit, a PSD-s Horia Gramát és a PDL-s Gheorghe Baciut péntekre találkozóra hívták, hogy beszéljék meg, melyek azok a szociális, infrastrukturális, kulturális, és más programok, amelyeket a két román párt a következő négy évben Kovászna megyében támogatni kíván. Bár nehéz lesz, megpróbálják tiszta lappal indítani az együttműködést – mondta Antal Árpád. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Horia Grama többször is utalt arra, hogy a PSD az intézményvezetői tisztségek megkaparintására törekszik a megyében.
Tamás Sándor megfogalmazta, félő, hogy Bukarestből akadályozni tudják a megkezdett programokat, 2000-ig a Székelyföldet folyamatosan visszahúzták, ki kell védeni, hogy újra ez történjen. A Krónika kérdésére, hogy ha az RMDSZ elfogadja a PDL ajánlatát, menthető lett volna a több tucat helyi magyar intézményvezető tisztsége, Antal Árpád elmondta: nem fogadhatták el, hogy másodrangú állampolgárként kezeljék a szövetség tagjait. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora tegnap úgy nyilatkozott: amiatt aggódik, hogy a szlovákiaihoz hasonló etnikai konfliktusokra is számíthatunk a közeljövőben. „A forgatókönyv már ismerős: Szlovákiában a konfliktusok akkor kezdődtek, amikor a magyar érdekképviselet már nem vállalhatott szerepet az új kormányban.”
Az EP-képviselő szerint sajnálatos és nevetséges, hogy Markó Bélának és elvtársainak közel húsz évre volt szükségük annak felismerésére, amit minden világosan látó erdélyi magyar ember mindig is tudott, éspedig hogy a román versenypártoknak – akárcsak a szlovákoknak – pártállástól függetlenül, többé vagy kevésbé a legfőbb közös jellemzőjük a magyarellenesség. „Több mint tízévnyi kormánybeli vagy kormányoldali politizálás közben ezt nem látni, nem észrevenni: csapnivaló politikai helyzetfelismerésre, mondhatni vétkes politikai vakságra vall” – olvasható Tőkés László tegnap közzétett sajtónyilatkozatában. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tegnapi sajtóközleményében úgy fogalmazott: az RMDSZ immár nem háríthatja el az autonómia-küzdelmet a koalíciós partnerekkel szemben vállalt kötelezettségekkel. „Az RMDSZ-nek aktív szerepet kell vállalnia a székelyföldi népszavazások kiírásában, a Székelyföld autonómiastatútumának parlamenti elfogadtatásában, a nemzetközi támogatás megszerzésében, mert a Székelyföld számára az autonómia az egyetlen elfogadható jövőkép, amelyért össze kell fognia a civil társadalomnak, az önkormányzatoknak és a parlamenti képviseletnek” – fogalmazott az SZNT-elnök.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.