A siker stratégái

A siker receptje egyszerű: végy másfél-kétszáz érdeklődő fiatalt, vidd el őket Homoródfürdőre három napra, biztosíts számukra akadémiai előadásokat, hogy legyen sava-borsa, délutánonként engedj szabad teret a témákról beszélgetni, és irodalmat, filmeket, koncerteket is adj hozzá, hogy színe-java is legyen az együttlétnek, és máris van egy sikeres vándoregyetemed. Valószínű, hogy a Nyerő stratégiák című rendezvény szervezői, az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) nem látják ennyire egyszerűnek a receptet, de végül ilyen: tartalmas és a kevés résztvevő okán családias lett az első Erdélyi Vándoregyetem. Még a hűvösre forduló időjárás sem tudott rontani a hangulaton: a táborozókat vendégül látó panzió sörfogyasztási statisztikája a néha szemerkélő eső ellenére sem romlott.

Optimalizálható társadalom

„Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László a csütörtöki megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja az is, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt, kiemelve a száraz akadémiai közegből, vonzóvá tenni és megszerettetni a tudományos munka, a kutatás sajátos életformáját, hiszen lassan elfogy az elitutánpótlás, kiürülnek a másfél évtized alatt kiépített egyetemi háttérintézmények.

A természettudományos gondolkozásmódot megtanulva és alkalmazva optimalizálható a társadalom működése is – jelentette ki Szabó György, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa A tisztességes magatartás kialakulása az evolúciós játékelmélet tükrében című előadása végső következtetéseként, mintegy megerősítve, hogy az ErGo által megfogalmazott célok elérhetőek. A játékelmélet alapján, a fogolydilemma – egyéni nyereség vagy össztársadalmi nyeremény – csapdahelyzetére kidolgozott stratégia megoldások matematikai modelljei azt igazolják, az együttműködő magatartás nyerő stratégia, még akkor is, ha az önzés-árulás időnként eluralkodni látszik, végül a jók nyernek.

„Koevolúciós folyamatok magyarázzák, hogy az egyén számára hátrányos, vesztes helyzeteket preferáljuk, sőt önzetlenül büntetjük az önzést, mert ez tartja fenn a kooperációt. Ez a kulturális csoportszelekció és a genetikai változások kölcsönhatásából fakadóan genetikailag is belénk rögzült” – jelentette ki Scheuring István, az ELTE-MTA Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoportjának tagja, aki Az önzetlen lény: az emberi együttműködés és az önzetlen viselkedés eredete és fenntartása című előadásában a viselkedésstratégiák evolúciós-biológiai oldalát elemezte.

Azt, hogy az együttműködés az egyetlen nyerő stratégia, nemcsak a matematika vagy a szociológia, de a mikrobiológia is igazolja: a sejten belüli és a társadalmi együttműködés kapcsolatrendszere is hasonlóképpen viselkedik – ez volt a Csermely Péter, a budapesti Semmelweis Egyetem tanárának Az együttműködés, mint nyerő stratégia című előadásának végkövetkeztetése is.

Puliszka, medve, bicska és borvíz

Eckstein-Kovács Péter provokálta a hallgatóságot ezzel a felsorolással, így határozva meg az Erdély-brandet. A kötetlen beszélgetésen az erdélyi regionális identitás és Erdély mint turisztikai márkanév mellett szükségképpen a politika is szóba került. A délelőtti előadások tudományos eredményei már nem adtak fogódzót az etnikai határok fölötti egységes erdélyiségtudat definiálásához, összecsúszott a sajátos regionális identitás és a turisztikai márkanév definiálása. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter, aki a szerint egységes Erdély-brand azért sem jöhet létre, mert az eltérő élethelyzetek miatt a Székelyföld és a történelmi Erdély magyarsága között is feszültség van.

Szombaton gazdaságról beszélgettek Csák Jánossal, a MOL korábbi elnökével és Péter Pállal, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével, a kolozsvári Energobit vezetőjével a vándoregyetem hallgatói. „A legjobb stratégia: tessék profitot termelni” – fogalmazta meg a lényeget Péter Pál. Csák János hozzátette: profit tőkéből lesz, és ez nemcsak pénzt jelent, hanem társadalmi, környezeti és gazdasági tudást is.

A délutánok nemcsak politikáról, gazdaságról, hanem az Előretolt Helyőrségről, küküllőmenti borokról, blogokról is szóltak, az esti koncertek előtt fiatal erdélyi rendezők filmjeit, ifjú költők könyvbemutatóit is választhatta a hallgatóság.