A magyarországi információtámogatás nem vész el, csak átalakul
Benkő Levente, Csinta Samu • Minden alapot nélkülöző, „légből kapott” értesülésnek tartja Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója azokat a híreszteléseket, miszerint az Illés Közalapítvány (IKA) felszámolása negatívan befolyásolná a határon túli magyar sajtótermékek MTI hír- és képanyaggal való ellátását. „Felelősséggel állíthatom, hogy az esetleges változás semmilyen módon nem érinti a határon túli magyar médiát, legfeljebb nekünk kell majd új adminisztratív konstrukciót találnunk a szolgáltatás lebonyolítására – jelentette ki a Krónikának az MTI vezetője. – Amúgy is törvényben rögzített kötelességünk ennek a szolgáltatásnak a biztosítása, s a kötelezettség találkozik a szándékainkkal.”
A vezérigazgató elmondta, hogy már a 2006-os évben sem az IKA révén biztosították az MTI szolgáltatásainak finanszírozását, hanem kormányzati költségtérítésből különítették el az ehhez szükséges pénzforrásokat. Az alapítvány közreműködése csak az érintett szerkesztőségekkel kötendő szerződések előkészítésére szorítkozott.
Nem „apad” a Duna Az MTI szolgáltatásainak elmaradásával kapcsolatos aggodalmak mellett az is elterjedt: mivel megszűnése nyomán az IKA nem folyósíthat támogatást a Magyar Televízió és a Duna Televízió Kárpát-medencei anyagainak továbbítását, illetve az élő kapcsolatot biztosító optikai kábelrendszer bérléséhez, a televíziók kénytelenek lemondani a határon túli közvetítésekről. „Szó sincs ilyesmiről” – szögezte le a Krónikának Bódis Gábor. A Duna Televízió integrációs igazgatója megerősítette az IKA megszűnésének hírét, feladatköre beolvasztását a Szülőföld Alapba, de ez a Duna Televízió határon túli munkáját semmilyen mértékben nem befolyásolja. Mi több, a támogatási rendszer átalakulása mellett műszaki változások is várhatók. Bódis szerint az optikai kábel helyett úgynevezett szélessávú világhálón továbbítják majd az anyagokat, illetve élő műsorokat, azt azonban még nem tudni, hogy az átállás mikorra várható. „Az biztos, hogy nem csökken a Kárpát-medencei stúdiók, illetve munkapontok száma, sőt az is biztos, hogy ha az Illyés Közalapítvány feladatait nem veszi át más intézmény, a Duna Televíziónak akkor is megvannak a lehetőségei arra, hogy a három erdélyi stúdiót, a kolozsvárit, a marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit bármikor élőben lehessen kapcsolni” – közölte Bódis Gábor.
Jogutódok és ígéretek Az egyelőre többismeretlenes egyenletben még annyi ismert, hogy az IKA és a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Magyar Telekom Nyrt., volt Matáv) közötti, az optikai kábelhálózat működtetésére 2001-ben létrejött szerződés 2007 májusában lejár. „Ennek viszont semmiképp sem szabad befolyásolnia a támogatások további folyósítását. A jogutód intézmény ugyanis továbbviszi az elődje által megkötött szerződéseket, amelyeket csak meg kell újítani” – szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor. A Szülőföld Alap Tanácsának romániai tagja szerint a magyarországi támogatások feladatkörét minden valószínűség szerint átveszi a Szülőföld Alap. „A testület tagjai egyetértenek abban, hogy a Szülőföld Alap átveszi az Illyés Közalapítvány, az Apáczai, illetve az Új Kézfogás Alapítvány feladatkörét és a költségvetési keretét is. Ígéretet kaptunk rá, hogy 2006 végéig ebben az irányban módosítják a Szülőföld Alapról szóló törvényt, úgy hogy 2007 májusáig, tehát az IKA és a Magyar Telekom Nyrt. közötti szerződés lejártáig van idő az átállásra” – magyarázta a parlamenti képviselő. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ígéretét tolmácsolva Kelemen Hunor elmondta: a magyar kormány 2007-ben nem szándékszik csökkenteni az IKA 2006. évi, közel egymilliárd forintos támogatási keretét. A Magyar Telekom egyébként arra készül, hogy meghosszabbítják az optikai kábelek bérlésére vonatkozó szerződést. „Mi úgy fejlesztjük a hálózatunkat, hogy májustól jobb minőségű szolgáltatást tudjunk felajánlani a Duna Televíziónak” – jelentette ki a Krónikának Csenteri Levente, a társaság romániai leányvállalatának vezérigazgatója. A várható változásokról egyelőre csak találgatások folynak az IKA-nál. A közalapítvány romániai területi referense, irodaigazgatója, Mag Csaba is úgy tudja, hogy 2007. január elsejétől az IKA megszűnik, esetleg más alapítványokkal együtt feladatkörével és költségvetési keretével együtt beolvad a Szülőföld Alapba, de erről egyelőre semmilyen írásos értesítést vagy tervezetet nem kapott.
--------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.