Gyergyószentmiklósi fûtés közkívánatra
Favágógépek zajától hangosak a gyergyószentmiklósi tömbháznegyedek: az erkélyeken és a garázsokban gyûl a télre felhalmozott tûzifa, a falakon pedig nap mint nap újabb kályhacsövek jelennek meg. A Hargita megyei városban napok óta fagypont alá süllyed éjszaka a hõmérõk higanyszála, a távfûtést azonban még nem indították el. Így – jobb híján – a tömbházlakók is fával tüzelnek, emiatt tavaly több lakás is kigyulladt. A lépcsõházakban a Go Rt. közmûvek hirdetményei arról tájékoztatják a lakosságot, hogy amennyiben igénylik a fûtõolajos távhõszolgáltatást, írásban kérvényezzék azt a részvénytársaság ügyfélfogadó irodájában.
Ez azonban nem olcsó mulatság: a fûtõolajos hõszolgáltatás gigakalóriánkénti ára 410 lej, míg az ország többi részében átlagosan 100 és 200 lej közötti összeget fizetnek gigakalóriánként a hõenergiáért a tömbházlakók. A földgáz bevezetése megoldaná a gondokat, a munkálatok viszont lassan haladnak.
„Még a kártyavetõ jósnõ sem tudná megmondani, mikor lesz valóság a sokat ígérgetett gázas fûtésbõl – panaszolja az egyik türelmét vesztett lakó. – Közben még egy-két polgármester megnyeri a választásokat Gyergyószentmiklóson a gáz bevezetésének ígérgetésével.” A földgáz bevezetésének határideje, október 20-a lejártával a kiásott gödrök többségében még nem fektették le a vezetékeket. Kele János, a munkálatokkal megbízott Hargita Gáz Rt. Horvátországban tartózkodó operatív igazgatója viszont úgy véli, jól haladnak a munkálatokkal. „Úgy tudom, hogy a munkálatokat végzõ cégek már a sáncok befödésénél tartanak, és a legtöbb helyen már a nyomáspróbákat is elvégezték” – magyarázta Kele.
Vincze János, a Go. Rt. igazgatója egyelõre nem akarja beindítani a fûtõolajos távhõszolgáltatást. „Ellentmondásos vélemények érkeztek a lakosság részérõl: egyesek nem akarják, hogy beindítsuk a folyékony olajjal mûködõ távfûtést, de olyan is akad, aki igényelné a szolgáltatást – fejtegeti Vincze. – A részvénytársaság vezetõsége úgy döntött, hogy abban az esetben indítjuk el a fûtõolajos távhõszolgáltatást, ha a lakosság 75 százaléka igényli azt.” A közmûvek vezetõi úgy vélik, hogy a lakosság nem tudná kifizetni a kormánytámogatás nélkül gigakalóriánként 410 lejbe kerülõ hõenergiát. A tömbházlakók nagy többsége jogosult a támogatásra, ám azt csak november elsejétõl folyósítják a 2006– 2007-es fûtésidényre. Nehézkes a fûtõolajos hõszolgáltatás igénylése is: a lépcsõházakból egy-egy személynek fel kell vállalnia, hogy kérvényt ír, listát készít, és aláíratja szomszédaival, majd beviszi azt a közmûvek ügyfélfogadó irodájába. Gyergyószentmiklóson azonban nem mûködnek tulajdonosi lakószövetségek, a lépcsõházfelelõsök jogilag nem képviselhetik szomszédaikat. Az érintettek többsége idõhúzásra gyanakszik: hogyha csak a földgáz bevezetése után indítják el a távfûtést, a szolgáltatás becsült értéke 230 lej lesz gigakalóriánként. Így jelentõsen csökken a Go Rt. vesztesége, a lakosság pedig elfogadható áron jut a szolgáltatáshoz – ez az összeg ugyanis sokkal közelebb áll a lakossági költségként a helyi tanács által elfogadott 195 lejhez. A hõenergia valós ára és a lakosság által fizetendõ összeg közötti különbséget az önkormányzatnak kellene állnia, erre azonban nem futja a helyi költségvetésbõl. Így a különbség egyrészt a közmûvek veszteségeit, másrészt a lakók fûtésszámláját gyarapítja.
Egyelõre a tömbházlakók is haboznak a tetemes összegû fûtésszámla és a télire megvásárolandó tûzifamennyiség között, amelyet szintén kevesen engedhetnek meg maguknak. A tárolás is sokaknak gondot okoz, a gyergyószentmiklósiak ugyanis az autójuk mellett a garázsban szorítanak helyet a fának, vagy a teraszon tárolják azt. Mindkét megoldás tûzveszélyes, és nem veszélytelen a házilag felszerelt kémények használata sem. „A tömbházakhoz utólag hozzáépített kémények építkezési engedély nélkül készültek, és valószínûleg tûzvédelmi szempontból nem biztonságosak” – mondta Zakariás László, a polgármesteri hivatal urbanisztikai irodájának vezetõje. Ioan Rãzniciuc, a helyi katonai tûzoltó alakulat parancsnoka arról számolt be, az elõzõ fûtésidényben négyszer hívták tüzet oltani a csapatot: valamennyi alkalommal a megrongálódott, nem tisztított kémények okozták a bajt. A Virág és Bucsin negyedi tömbházakban ugyanis nincs tüzelésre alkalmas kémény, a lakók így az eredetileg szellõztetõnek épült kéményeket használják erre a célra.
--------