2009. május 28., 09:012009. május 28., 09:01
Az aradi római katolikus lelkészt államellenes összeesküvés vádjával ítéltek halálra 1958-ban. A Szoboszlay-perként elhíresült ügyiratban a kolozsvári katonai törvényszék a fő vádlotton kívül 56 személyt ítélt el, tizenegyet golyó általi halálra.
A döntést az a jogi végzettséggel nem rendelkező Macskási Pál bíró hozta meg, akinek a kezéhez számos ártatlan ember vére tapad. A Kincses Előd által képviselt ügy azért került fellebbviteli szintre, mivel a kolozsvári táblabíróság megtagadta az 1958-as per újrafelvételét.
Miután Monica Cîmpeanu ügyész is a per újratárgyalása mellett foglalt állást, rámutatva, hogy az akkori bíráknak nem lehetett tudomásuk a kommunista rendszer embertelen cselekedeteiről, Ana Covrig mégis elutasította Szabó Emilné kérését. A bíró azzal indokolta döntését, hogy a katonai törvényszék jogosan járt el.
„Ritkán fordul elő, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja az ügyész álláspontját, mely tisztán rávilágít a kommunista rendszer megtorlásaira, gyilkosságaira. A bírónő ráadásul az 1968-as Büntető Törvénykönyvre hivatkozik, holott az ügy azelőtt tíz évvel történt” – részletezte tegnap Kincses Előd.
| A 33 éves, Aradon szolgáló katolikus papot és további 56 társát a Román Népköztársaság elleni szövetkezés vádjával tartóztatták le. Szoboszlay Aladár valójában a kereszténydemokrata értékek és a tulajdonjog tiszteletben tartását követelte, a földek visszaadását és a többpártrendszer visszaállítását kérte. Ugyanakkor bírálta a kommunista rendszert és egy páneurópai szövetkezést szorgalmazott. Követői nagy része a magyar értelmiség sorából került ki, de a fővádlottak között ott volt Alexandru Fîntînaru aradi ügyvéd is, a betiltott Nemzeti Parasztpárt (PNŢ) volt elnöke. „Amit Szoboszlay kért annak idején, nagyjából megvalósult ötven év múlva. Ezek szerint az volt a bűne, hogy előrelátóan gondolkozott” – állapította meg az 1958/719-es ítélet fővádlottjáról Kincses Előd. |
Az ’56-os erdélyi eseményeket tanulmányozó Tófalvi Zoltán történész és közíró – aki szintén részt vett a tegnapi sajtótájékoztatón – szerint nem is annyira Ana Covrig, mint inkább a teljes román politikai rendszer tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért. „Románia az egyetlen posztszocialista ország, ahol nem rehabilitálták a kommunizmus áldozatait” – mutatott rá a több mint ötvenezer oldalas Szoboszlay-dossziét áttanulmányozó Tófalvi.
Mivel Romániában fél évszázad után sem rehabilitáltak egyetlen politikai foglyot sem, legfeljebb kegyelemben részesítették, elengedve néhány hónapot vagy évet a börtönbüntetéséből, a még életben lévő elítéltek vagy leszármazottaik most is a rossz emlékű ítéletek áldozatai.
„A vagyonelkobzás ma is érvényes, ami azt jelenti, hogy még a leszármazottak sem kaphatják vissza azt, amitől a kommunista rendszer megfosztotta apjukat, nagyapjukat. Felfoghatatlan, de nálunk ők még mindig bűnösöknek számítanak” – méltatlankodott Kincses.
A marosvásárhelyi ügyvéd reméli, amennyiben Bukarestben pozitív döntés születik, és az ügy visszakerül a kolozsvári táblabíróságra, ez jogi precedensértékű lesz. „Ha nyerünk, ennek alapján mások is kérhetik a perújrafelvételt a szomorú emlékű katonai törvényszékek, illetve a népbíróságok ítéletei ellen. Egy jogállamban viszont az lenne a természetes, ha a politikum végre elrendelné a múlt rendszer áldozatainak alanyi jogon való rehabilitálását” – vélekedett Kincses.
A jogász hozzátette: már csak az is másfél éves hercehurcát jelentett, amíg a hatóságok kiderítették, ki illetékes egyáltalán újratárgyalni az ötven évvel ezelőtti ügyet.
Amennyiben Romániában elveszítené a pert, Szabó Emilné és jogi képviselője a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulna.
„Ez lenne Szoboszlay Aladár testvérének az utolsó reménye. Különben a Magyarországon élő hölgy nagyon hosszú ideig abban is reménykedett, hogy testvérét élve láthatja viszont. A ’89-es fordulat után rögtön átjött Temesvárra, és Szoboszlay Aladár szabadon bocsátását várta. Akkor tudta meg, hogy testvérét harmincegy évvel azelőtt lelőtték” – mondta el Kincses.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Látogatottsági adatok