Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A művészettörténész-íróe barangolásából 1907-1922 között Amagyar nép művészete címmel olyan ötköteteskönyv született, amely a mindenkori magyar díszítőművészettanulmányozásának ma is alapvető munkája.És válasz a kérdésre: a népszépérzéke mindig él.
Gyöngyök a viaszban
Malonyai sorozata kereken százesztendővel ezelőtt a Kalotaszeget feltérképező ésrészletes leírással bemutató kötettelindult. Az 1907-ben rögzített mintakincsből márais bőven maradt, és az eltelt évszázadban akelléktár újabb és újabbötletekkel, elemekkel gazdagodott. De az is igaz, hogy Erdélyeme kis tájára ma is érvényes Malonyaimegállapítása, miszerint a nép szívesenfordul a kedvét és hasznát szolgálómunkához, ami a természetében van. Ezt teszik amagyarvistai leányok és asszonyok, akik varrnak,hímeznek, bútort festenek. És gyöngyöznek.Csinos női táskát, azaz szütyőt, pártát,nyakéket, és mert Jézus feltámadásánakünnepe közeleg: húsvéti tojást.
„Amikor vagy hét évvelezelőtt elkezdtük, még nem cérnával, hanemviasszal rögzítettük a tojásra agyöngyszemeket. A tojást forró viaszba mártottuk,aztán arra rakosgattuk fel a díszeket. Ha a viaszmegkeményedett, a kályha vagy gyertyaláng felettlágyítottuk, hogy a gyöngyök beleragadjanak”– emlékezett a kezdetekre Lapusán Kati néni,aki az elsők között kezdte a faluban a húsvétitojás díszítésének ezt az újműfaját. Az apró gyöngyszemeket azótacérnára felfűzve rögzítik a tojáson,előbb a közepén az alapmintát, aztán a kétvégén a behúzásokat.
Ajándék a városiaknak és a locsolóknak
„Amikor az első tojástfeldíszítettem, belefájdult a fejem. Az a sokapró gyöngy, az a rengeteg mintaféle… ” –elevenítette fel Kozma Ibolya. Bevallotta, azt sem tudta, holkezdje, aztán a falubeli asszonyoktól maga ismegtanulta a tojáshímzés hímét-hámát.Így terjedt el Magyarvistán az elsősorban piros,fehér, zöld és kék, de sárga ésrózsaszínű alapszíneket használómintakincs, így jöttek létre a leveles vagy lapis,az ablakos, a csillagos, a csavaros vagy facsaros, a lajtorjásminták.
Kovács Erzsébet egy egésztál gyöngyös tojással kínált:„vegyék, vigyék a városi barátoknak,ilyent biztosan ritkán láttak”. Erzsébetasszony többnyire csak négy alapszínt használ,a pirosat, a fehéret, a zöldet és a jobbágykéket.Kedvenc mintái közé tartozik a facsaros, azablakos, a horgos, a barackmagos és a csakkenyes. Ésazt is elárulta, hogy a porcelángyöngyből készültdíszítés nem olyan csillogó, mint aTekla-gyöngyből készült.
Magyarvistán nemcsak Jézusszületésére készítenek húsvétitojást, hanem a Megváltó születésére,karácsonyra is készítenek ugyanilyen díszeket.Mindezeket nemcsak itthon, Erdélyben, hanem Magyarországonis keresik az emberek. A vistai asszonyok szerint jobb is, ha (akelleténél több) pálinka helyett gyöngyöstojással ajándékozzák meg a locsolókata leányok-asszonyok. Mert akkor másnap legalábbnem fáj a férfinép feje.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.