A kalotaszegi Magyarvistán gyöngyöt fűznek a tojásra

A művészettörténész-íróe barangolásából 1907-1922 között Amagyar nép művészete címmel olyan ötköteteskönyv született, amely a mindenkori magyar díszítőművészettanulmányozásának ma is alapvető munkája.És válasz a kérdésre: a népszépérzéke mindig él.

Gyöngyök a viaszban

Malonyai sorozata kereken százesztendővel ezelőtt a Kalotaszeget feltérképező ésrészletes leírással bemutató kötettelindult. Az 1907-ben rögzített mintakincsből márais bőven maradt, és az eltelt évszázadban akelléktár újabb és újabbötletekkel, elemekkel gazdagodott. De az is igaz, hogy Erdélyeme kis tájára ma is érvényes Malonyaimegállapítása, miszerint a nép szívesenfordul a kedvét és hasznát szolgálómunkához, ami a természetében van. Ezt teszik amagyarvistai leányok és asszonyok, akik varrnak,hímeznek, bútort festenek. És gyöngyöznek.Csinos női táskát, azaz szütyőt, pártát,nyakéket, és mert Jézus feltámadásánakünnepe közeleg: húsvéti tojást.
„Amikor vagy hét évvelezelőtt elkezdtük, még nem cérnával, hanemviasszal rögzítettük a tojásra agyöngyszemeket. A tojást forró viaszba mártottuk,aztán arra rakosgattuk fel a díszeket. Ha a viaszmegkeményedett, a kályha vagy gyertyaláng felettlágyítottuk, hogy a gyöngyök beleragadjanak”– emlékezett a kezdetekre Lapusán Kati néni,aki az elsők között kezdte a faluban a húsvétitojás díszítésének ezt az újműfaját. Az apró gyöngyszemeket azótacérnára felfűzve rögzítik a tojáson,előbb a közepén az alapmintát, aztán a kétvégén a behúzásokat.

Ajándék a városiaknak és a locsolóknak

„Amikor az első tojástfeldíszítettem, belefájdult a fejem. Az a sokapró gyöngy, az a rengeteg mintaféle… ” –elevenítette fel Kozma Ibolya. Bevallotta, azt sem tudta, holkezdje, aztán a falubeli asszonyoktól maga ismegtanulta a tojáshímzés hímét-hámát.Így terjedt el Magyarvistán az elsősorban piros,fehér, zöld és kék, de sárga ésrózsaszínű alapszíneket használómintakincs, így jöttek létre a leveles vagy lapis,az ablakos, a csillagos, a csavaros vagy facsaros, a lajtorjásminták.
Kovács Erzsébet egy egésztál gyöngyös tojással kínált:„vegyék, vigyék a városi barátoknak,ilyent biztosan ritkán láttak”. Erzsébetasszony többnyire csak négy alapszínt használ,a pirosat, a fehéret, a zöldet és a jobbágykéket.Kedvenc mintái közé tartozik a facsaros, azablakos, a horgos, a barackmagos és a csakkenyes. Ésazt is elárulta, hogy a porcelángyöngyből készültdíszítés nem olyan csillogó, mint aTekla-gyöngyből készült.
Magyarvistán nemcsak Jézusszületésére készítenek húsvétitojást, hanem a Megváltó születésére,karácsonyra is készítenek ugyanilyen díszeket.Mindezeket nemcsak itthon, Erdélyben, hanem Magyarországonis keresik az emberek. A vistai asszonyok szerint jobb is, ha (akelleténél több) pálinka helyett gyöngyöstojással ajándékozzák meg a locsolókata leányok-asszonyok. Mert akkor másnap legalábbnem fáj a férfinép feje.