
Fotó: Facebook/Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége megalakulása óta a magyar nyelvű mise és oktatás bevezetéséért, a magyar identitástudat megerősítéséért harcol a moldvai csángó magyar falvakban. Munkájuk lényegét a közösség, a közösségi lét, az életben tartott hagyományok képezik, ám az alapok most meginoghattak a járványhelyzet miatt. Utánajártunk, hogy a korlátozásokkal teli időszakban hogyan tudták mindezt folytatni, megtartani, megőrizni.
2021. február 10., 14:322021. február 10., 14:32
A koronavírus-világjárvány eddig 219 országba jutott el: a hollywoodi filmcsillagokat, az orosz politikusokat és az indiai riksásokat is ugyanúgy érintette. Bár a pandémia közepette világszerte, így nálunk is legtöbbször a főváros, illetve a nagyvárosok ijesztő számadatairól szóltak a hírek, a vírus a kisebb települések, közösségek életét is megnehezítette. Pogár Lászlót, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét kérdeztük arról, hogy a csángók miként élték meg, vészelték át az elmúlt évet, mennyire szólt bele a járvány a szövetség tevékenységébe, lényegesen nehezebbé vált-e az identitásmegőrzésért vívott harc.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990-ben alakult: célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme, az identitástudat és az összetartozás erősítése, az örökölt nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása.
A járványhelyzet ellenére a szövetségben tisztújító közgyűlést is tartottak tavaly ősszel, amelyen a tisztséget eddig is betöltő Pogár Lászlót választották meg újra elnöknek.
Áldott együttlét. A csángóföldiekben nagy igény mutatkozott a személyes találkozásokra járvány idején is
Fotó: Facebook/Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Pogár László kérdésünkre felidézte, hogy tavaly sok rendezvényük elmaradt a járványhelyzet miatt – például a nagy létszámú, közkedvelt találkozók, guzsalyasok („Elindultam este guzsalyasba” adventi éneklés), táncházak, népdalvetélkedők, gyerekversenyek, zenetáborok. De a tavalyi év elején még sikerült megszervezniük néhány rendezvényt, például a februárban megtartott Csontkirály és Babkirályt, amelyen több mint ezren vettek részt.
A szervezet a vírus „kitörése” után is igyekezett helytállni, gyorsan és hatékonyan átcsoportosították az elmaradt rendezvényekre szánt összegeket, és elsősorban a legszegényebb településeket igyekeztek tisztálkodási szerekkel, élelmiszerekkel segíteni. Több mint 5000 csomagot osztottak szét. Az oktatási tevékenységeikkel is
Igyekeztek a településeken található, úgynevezett magyar házaikban lehetőséget, teret biztosítani a gyerekeknek, hogy legalább kisebb csoportokban tudjanak csatlakozni az online órákhoz, hiszen nemcsak az általuk szervezett magyar nyelvű oktatás, hanem az állami tanítás is online zajlott. Mivel sok kis lélekszámú falu van a térségben, amelyben adott esetben kevés fertőzött is volt, több település esetében is tudták folytatni az iskolán kívüli tevékenységeket „offline”, a szabályok és előírások betartásával. Ezzel párhuzamosan volt, ahol online órák voltak.
Az év elég változatos, kaotikus volt az elnök szerint, de ennek ellenére nem maradtak ki gyerekek az oktatásból, a szervezet igyekezett mindenki számára biztosítani az internetelérést. Például ilyen módon segítették azokat a fiatalokat is, akik Csíkszeredában – általában bentlakásban elszállásolva – tanulnak. Ők most többnyire a szervezet közösségi házaiból csatlakoztak a tanóráikhoz.
– hívta fel a figyelmet a szervezet vezetője.
Pogár László: továbbra is várjuk Moldvába a magyar pedagógusokat
Fotó: Facebook/Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Pogár László szerint sok család nem engedheti meg magának, hogy az otthonukban internet legyen, sőt olyan esetek is vannak, ahol mondjuk egy telefon sincs otthon, így a gyerekeknek egy teljesen új „világgal” kellett megismerkedniük. Az ilyen esetekben a szervezet pedagógusai igyekeztek hangsúlyt fektetni arra, hogy megismertessék velük a felületet, az alkalmazásokat, programokat.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, mely Moldva területén összesen több mint 1400 gyerekkel foglalkozik, az idei évet is a járványhelyzethez alkalmazkodva tervezte meg. Átszerveztek, átgondoltak előzetes terveket, átcsoportosítottak összegeket, igyekeztek eszközöket vásárolni azoknak az gyerekeknek, akik nem kaptak az államtól.
Attól függetlenül, hogy mit hoznak a számok, illetve a félév, remélik, hogy az opcionális tevékenységeket kis létszámban, a szabályokat betartva, de továbbra is személyes jelenléttel tudják majd megtartani. Ezekből az iskola utáni, melletti tevékenységekből nagyon kevés fiatal maradt ki a járvány kezdete óta, bár volt egy-két eset, amikor a szülők nem engedték a gyerekeket.
Pogár László szerint az illető falvakban viszonylag jó a helyzet, hiszen ezek mondhatni zárt, elzárkózott települések. „Tudja mindenki, hogy van vírus, tudja mindenki, hogy veszélyes, de nem ezt helyezik előtérbe, emiatt nem tiltják el a gyerekeket a programoktól” – ismertette az MCSMSZ elnöke. A pedagógusokat is tesztelték az elmúlt hónapokban, igyekeztek mindenre figyelni, maszkokat, fertőtlenítőszereket biztosítani. A szövetség elnöke maga is átesett a víruson, és az ő személyes esetét is igyekeztek „okosan felhasználni”: felhívták rá a lakosok figyelmét annak érdekében, hogy legyenek elővigyázatosak, illetve mintegy figyelmeztetésként is, hogy igenis van vírus, óvakodni kell.
Fotó: Facebook/Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A közösségekben, ahol a szövetség tevékenykedik, mind a felnőtteknek, mind pedig a gyerekeknek fontosak a hagyományok. Kezdetben próbáltak több hagyományos, hagyományőrző tevékenységet áthelyezni online térbe, de az embereknek nagy igényük volt a személyes találkozásokra, így amit, amikor csak lehetett, szabályokat, távolságot betartva, megszerveztek, megtartottak. Az adventi éneklésekre, az ünnepek előtti készülődésre nagy igény volt, ez pedig felülírta a vírustól való félelmet: ha csak lehetett, ösztönözték a személyes találkozást, a hagyományok tanulását, ápolását.
„Ez számomra is pozitív. Pozitív, hogy harcolnak, hogy felvállalják azt, hogy találkozzanak. Ha kell, akkor több kisebb teremben, de megtalálják, megtaláljuk a megoldást, hogy mégis találkozzunk, beszélgessünk, énekeljünk, meséljünk.
– jelentette ki az elnök.
Fotó: Facebook/Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
A szövetség már készül a 2021/2022-es tanévre is: Pogár László hangsúlyozta, hogy járványhelyzet ide vagy oda, ők továbbra is várják Moldvába a magyar pedagógusokat, akiknek igyekeznek minden szükséges körülményt biztosítani. Ugyanakkor remélik, hogy a magyar kormány továbbra is segíti őket, illetve a térségben lakókat. Mint például a tavaly beindult anyasági programmal is: a frissen édesanyává vagy édesapává vált szülők, akik a csángó kisebbséghez tartoznak és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének tagjai, 1000 lejes egyszeri támogatásban részesülnek.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
szóljon hozzá!