A vásárhelyi onkológia állapotára panaszkodnak

Ionela Ciotlăuş, az egyesület elnöke – a megyeszékhely volt, nemzeti liberális (PNL) alpolgármestere – rámutatott: a megyei sürgősségi kórházhoz tartozó onkológián sem az orvosoknak, sem a pácienseknek nem biztosítanak megfelelő körülményeket, például az emeletes épületben nincs lift, így a legyengült ápoltaknak lépcsőn kell lemenniük az alagsorba, ahol a sugárkezelést végzik.

Kifogásolják emellett, hogy a súlyos betegeknek a folyosó végén található közös mellékhelyiséget kell használniuk, ugyanakkor a megfelelő tápértékű meleg ebédet sem biztosítják számukra, hiszen az eledelt a kórházból nagy edényekben szállítják a klinikára, és mire odaér, már kihűl. Komoly gondot jelent továbbá az onkológia túlzsúfoltsága, a hatályos előírások szerint ugyanis egy szakorvos naponta legfeljebb húsz beteget vizsgálhatna meg, a marosvásárhelyi egészségügyi intézményben dolgozóknak azonban ennél háromszor több személyt kell ellátniuk.

Ionela Ciotlăuş hangsúlyozta: az egészségügyi minisztériumnak és a Maros megyei önkormányzatnak – amelynek hatáskörébe a klinika tartozik – jobban oda kellene figyelnie a rákos betegekre, és sürgősen javítaniuk kell a jelenlegi helyzeten.

Árnyaltabb a helyzet az egyesület alapítója szerint

Valamivel árnyaltabb a helyzet ezzel szemben Stella Hanusz, a Sorstársak Egyesület volt elnöke és alapítója szerint. A szakértő elismerte ugyan, hogy akadnak nehézségek és hiányosságok, „ez nyilvánvaló, az egész romániai egészségügyi rendszerre érvényes”, azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a klinika orvosai jól képzettek, segítőkészek és megértők. „A betegek sok esetben csak saját szempontjukat tartják szem előtt, elégedetlenkednek. Nem tudják, mennyi pénzből kell mindent megoldaniuk az orvosoknak, a klinika vezetőinek” – magyarázta Stella Hanusz, aki egyébként évekkel ezelőtt legyőzte a mellrákot.

Mint rámutatott: sajnálja, hogy utódja politikai célokra használja fel a Sorstársak Egyesületet. „A 18 éves egyesületi munkásságom során azt tapasztaltam, hogy nem lehet, és nem szabad valakit vélt vagy valós vádakkal illetni, mert azzal nem oldasz meg semmit. Az onkológiai klinikán lelkiismeretes orvosok dolgoznak, akik megpróbálják a legjobbat kihozni az adott körülményekből. Kis lépésekkel, egyeztetésekkel sokkal többet lehet elérni” – fogalmazott a nőket segítő szervezet alapítója.

Az ügyben meg akartuk szólaltatni a klinika, illetve a megyei kórház illetékeseit is, de az intézmény szóvivője közölte: Dan Ştefan Sînpălean kórházmenedzser nem kíván reagálni a nyílt levélre, illetve nem adott engedélyt az onkológián történő tájékozódásra sem.

Cornelia Togănel, a klinika főorvosa azonban még 2013-ban úgy nyilatkozott: a vásárhelyi onkológiát bővíteni kell, különben néhány éven belül a kezelésre szoruló betegeknek csak mintegy felét tudják ellátni. Togănel akkor kifejtette: az intézményben Kolozs, Temes, Craiova és Konstanca megyei pácienseket is kezelnek, sőt nem ritka, hogy Bukarestből is Marosvásárhelyre érkeznek a betegek. Elmondta, átlagosan havonta 650 beutalt kap gyógyszeres kezelést, naponta pedig 143-an vesznek részt sugárterápián. Cornelia Togănel azt is közölte: a kezeléseket előjegyzés alapján végzik, ezért nincs fennakadás, de a fekvőbeteg-ellátást nem mindig tudják megfelelő körülmények között biztosítani.

Zsúfoltságra panaszkodnak a páciensek

A zsúfoltságra panaszkodik egy mellrákkal diagnosztizált, a marosvásárhelyi onkológiára rendszeresen bejáró hölgy is, aki rámutatott: nagyon sokan jelentkeznek sugárkezelésre, ezért nem tudják betartani a programot, rendszeresen órákat kell várniuk a pácienseknek. Hozzátette: a telefonos időpont-egyeztetések is rendkívül nehézkesek, hiszen általában nem veszik fel a telefont, így személyesen kell jelentkezni, ami óriási gondot jelent a távol lakóknak. A hölgy ugyanakkor hangsúlyozta: az orvosok lelkiismeretesek, és a lehetőségek függvényében segítenek.

Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre tervek szintjén sem került szóba a klinika bővítése, Szabó Árpád, a megyei önkormányzat alelnöke ugyanis úgy nyilatkozott: nincs tudomása ilyen projektet célzó pályázatról. Hozzátette: a hivatal idei költségvetésében a megyei kórházhoz tartozó épületek karbantartására és eszközvásárlásra is pénzt különítettek el – az egészségügyi intézmény öszszesen 4 millió lejt kap. A rosszindulatú daganat egyébként a második leggyakoribb halálok az Európai Unióban: nőknél a mell- és a méhnyakrákból adódik a halálesetek 32 százaléka, míg férfiaknál a vastagbélrák vezeti a statisztikát 11 százalékkal.

A gyermekeket máshol kezelik

A daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekeket egy másik marosvásárhelyi intézményben kezelik: az ugyancsak a megyei sürgősségi kórház hatáskörében lévő, az orvosi egyetem udvarán található gyermekklinikán 2012-től működik hematológiai és onkológiai részleg, ahol évente átlagosan tíz új rákos beteget regisztrálnak, azonban összesen mintegy ötven-hatvan gyerek kezelését követik nyomon. A rákbeteg gyerekek túlélési aránya Romániában 60–70 százalék, és ahhoz, hogy hatékonyabb legyen, több drága berendezésre lenne szükség.

Horváth Adrienn klinikavezető nemrég kifejtette: nagyon fontos lenne egy korszerű gépnek, a flow citométernek a beszerzése, amellyel a minimális reziduális betegséget (a kezelés után még mindig jelen lévő leukémia) tudnák diagnosztizálni a gyerekeknél. A klinikát a Little People Egyesület támogatja, aki adományozni szeretne, a www.thelittlepeople.ro honlapon veheti fel a kapcsolatot a szervezettel.