A vásárhelyi MOGYE ügyében sürgetnek fellépést EP-képviselők

 Tőkés László EP-alelnök javaslatára, a munkacsoport a romániai magyar felsőoktatás helyzetét is napirendre tűzte, különösképpen a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának újraindítása kapcsán kialakult botrányos helyzetet tárgyalták.

Tőkés elmondta: Erdélyben évtizedek óta tart a románosítás politikája, és ez különösképpen az oktatási rendszerben érhető tetten. A MOGYE esete nem egyedi, ugyanis az önálló Bolyai Egyetem 1959-ben való megszüntetése és a magyar nyelvű oktatás visszafejlesztése immár több évtizedes gyakorlat – fejtette ki. Szerinte a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tapasztalható közállapotokat jól példázza a kétnyelvű feliratokért küzdő Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók ellen 2007-ben, munkaszerződésük felbontásával végződő egyetemi retorzió.

Ez az állami politika hozzájárult ahhoz, hogy Erdély lakosságának immár csak 20 százaléka magyar, és az asszimilációt eredményező intézkedések még jelenleg is zajlanak, ezért e közösségek védelmében az Európai Unió a nemzeti közösségek és őshonos kisebbségek jogait biztosító normarendszert kellene elfogadjon – hangsúlyozta Tőkés László.

A gyűlésen elnöklő Gál Kinga magyar néppárti képviselő, a munkacsoport társelnöke az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetét állandó problémaként jellemezte, és a marosvásárhelyi ügyet nagyon komoly jogsértésnek mondotta.

Részt vett a gyűlésen Brassai Attila, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, a MOGYE előadótanára is. Mint elmondta, a hatvan évvel ezelőtt még színtiszta magyar intézményként működő egyetemen mára a magyar kar beindítása sem lehetséges, annak ellenére, hogy erre az egyetem vezetőségét az új tanügyi törvény kötelezi.

„Az erdélyi magyarok egyik legfontosabb oktatási intézményében, a több évtizedes hagyományra visszatekintő és komoly szakmai megbecsülésnek örvendő egyetemen a magyar oktatást lépésről lépésre számolják fel” – mondta Brassai.

A MOGYÉ-n kialakult helyzetet ismertetve a BKB elnöke kifejtette, a tanügyi törvény február 8-i hatályba lépését követően, az egyetemen román-magyar vegyes munkacsoport alakult, amely az ezen törvényhez igazodó egyetemi charta kialakításán dolgozott. A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó, különálló román és magyar önálló főtanszékek létrehozásában már-már senki sem kételkedett – mondta – azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél, leszavazva saját javaslatát, elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől, és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar karokat megszüntetné.

A jelenleg kialakult áldatlan helyzet annak az eredménye, hogy az egyetem jelenlegi vezetősége nem hajlandó tiszteletben tartani és alkalmazni a tanügyi törvény előírásait, a magyar kar létrehozására vonatkozóan – hangsúlyozta Brassai. Ha a MOGYE jelenlegi vezetői nem tartják tiszteletben az érvényben lévő törvényeket, a kormány megvonhatja az egyetem költségvetési támogatását, tehát az intézmény létét veszélyeztetik azok, akik a magyar kar újraindítása ellen szavaztak.

A kérdések és hozzászólások rendjén elsőként az Európai Szabad Szövetség frakciótagja, Francois Alfonsi korzikai képviselő kért szót, és azt kérdezte a marosvásárhelyi előadótól, hogy fordultak-e bírósághoz a magyar kar vezetői, mi lehet egy bírósági eljárás optimális kimenetele. A korzikai képviselő hozzátette: az unió nem lehet közömbös egy tagállamon belül elkövetett diszkriminációval szemben. Hangsúlyozta, nem fordulhat elő az, hogy a tagállami hatáskörre hivatkozva Európa „mossa kezeit”.

Winkler Gyula erdélyi néppárti képviselő azt hangsúlyozta, meg kell találni az egyensúlyt az önálló intézményépítést biztosító önrendelkezés és az ezt optimális esetben kísérő decentralizáció között.

Ezután Sógor Csaba erdélyi néppárti képviselő szólt, aki Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát idézte, miszerint: a tanügyminisztérium nem fogja engedélyezni egy, a törvénnyel ellentétes charta életbe lépését. Amennyiben tárgyalásos úton nem lesz eredmény, a bírósághoz fognak fordulni, mondta.

A bizottsági szakértőként jelen lévő Davyth Hicks arra kérdezett rá, hogy Románia, mint az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének aláírója, miért nem tartja be ennek előírásait?

Surján László néppárti magyar képviselő azt emelte ki: a román politikának mindig is jellemzője volt, hogy időnként saját országának törvényeit sem tartotta be. Sajnos sem az Unió, sem pedig az Európa Tanács nem rendelkezik igazán hatékony kényszerítő eszközökkel az ilyen esetekre vonatkozóan – fejtegette – ezért továbbra is az európai fórumok elé kell tárni a diszkriminatív ügyeket, az EU-nak mihamarabb el kellene fogadnia egy őshonos közösségek jogait biztosító normarendszert.

Válaszában Brassai Attila azt mondta, a bírósági út nagyon hosszú lenne, az egyetem sorsa viszont most dől el. Amennyiben nem indul be a magyar tagozat, a jelenleg üresen álló állásokra is az eddig gyakorolt nepotizmus szerint fognak román nyelvű tanárokat alkalmazni, az egyetem elrománosítása tehát még súlyosabb lehet. Ugyanakkor kifejezte az iránti reményét, hogy a román kar vezetői belátják majd: Marosvásárhelyen is érvényben vannak a román tanügyi törvény előírásai és beindulhat a magyar kar.

Zárszavában Gál Kinga képviselő asszony a demokrácia és a jogállamiság fokmérőjének nevezte a MOGYE helyzetét és azt hangsúlyozta, hogy az unió és az Európa Tanács szakértőinek továbbra is figyelemmel kell kísérniük a romániai jogsértéseket.