A városé lesz a váradi Darvas–La Roche-ház

A megszavazott határozattervezet szerint Simon Judit 200 ezer eurót kap a szeceszsziós épületben lévő vagyonáért úgy, hogy az előzetes értékbecsléssel összhangban 123 200 eurót kap a két lakásért, valamint további 76 800 eurót az ingóságokért.

A tulajdonos tehát a bútorokat, a festményeket és a különböző tárgyakat jóval a piaci ár alatt adja el, de a Krónika megkeresésre rámutatott, örül annak, hogy a közel három és fél éves huzavona után megoldódott a helyzet. „Abból a meggondolásból adtam el az önkormányzatnak, hogy ott múzeum lesz, és így ezek a tárgyak jobb helyen lesznek ott, jobb tulajdonos lesz a város, mintha magánszemélyeknek adtam volna el. Nem szerettem volna, ha a váradi szecesszió értékei szétszóródtak volna a világban” – magyarázta lapunknak Simon.

Mint megtudtuk, a városnak legkésőbb október 31-éig kell kifizetnie a most megszavazatott összeget, és akkor november elsejétől hivatalosan is birtokba veheti a patinás épületet.

A Darvas–La Roche-házat a Vágó fivérek, László és József közösen tervezték, munkájuk pedig jól tükrözi sajátos építészeti stílusukat, amely a bécsi szecesszió geometrikus vonulatából inspirálódott. A háromszintes (alagsor, földszínt, emelet) villa megrendelői Darvas Imre helyi faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit voltak, akik 1909. április 8-án kapták meg az építési engedélyt.

Mai közismert nevét voltaképp a hátsó bejárat kapuja felett szereplő cégtábla adja, amelynek felirata alapján kiderül, hogy ez a letisztult homlokzatú, elegáns és korszerű ingatlan nemcsak magánházként szolgált, hanem a váradi vállalkozó és a svájci bankár társa, Alfred La Roche közös részvénytársaságának irodái is ott működtek.

Az épület kettős funkciója még napjainkban is érvényes: a több lakásra osztott épület önkormányzati tulajdonban lévő felében ugyanis 2001 óta a Nagyváradi Bihar FC labdarúgóklub székhelye működik – amelynek várhatóan szintén költöznie kell, különösen miután a városvezetés már egy éve megvonta támogatását az egyesülettől –, míg a ház többi részében civilek élnek.

Az adásvételi szerződés megkötésével viszont a város egyedüli tulajdonos lesz, így korábbi terveinek megfelelően akár európai uniós támogatásból is felújíthatja az elmúlt évtizedek során „megkopott” épületet, hogy azt idegenforgalmi látványosságként is szolgáló kulturális központtá változtassa.

Elkezdődhet a váradi Stern-palota felújítása

A tavalyi terveknek megfelelően folytatja belvárosi ingatlanfelújítási sorozatát a nagyváradi önkormányzat, és műemlék-felújítási programja révén nekilát a Stern-palota tatarozásának.

A csütörtöki városi tanácsülésen jóváhagyott határozattervezet alapján a törvény adta lehetőségekkel élve az önkormányzat értesíti az érintetteket arról, hogy az ő nevükben és az ő költségükön megkezdi a súlyosan leromlott ingatlan renoválását, majd behajtja rajtuk a kivitelezés értékét.

Azok a tulajdonosok, akik eddig még nem tették meg, de június 15-éig írásban mégis igent mondanak a munkálatokra, részesülni fognak az említett program kínálta kedvezményekben.

A sétálóutca századfordulós épülete, mint ismert, még 1905-ben készült el, ifjabb Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos tervei alapján, ám a bérház arculata magában hordozza Komor Marcell és Jakab Dezső Budapesten készített, ám végül elvetett első vázlatainak elemeit is. Stern Miklós egykori tulajdona ma műemléki védettség alatt áll, az áfa nélkül 1,2 millió lejre becsült restaurálását a Szalárdi Constructorul vállalat végzi majd el.