Nincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt ételt
Fotó: Veres Nándor
A romániai éttermek mintegy 73 százaléka számára problémát jelent az élelmiszer-pazarlás; a legtöbb eldobott termék az alapanyagok közül kerül ki, azaz zöldség, gyümölcs vagy hús – derül ki egy felmérésből, melyet idén április és augusztus között végeztek. Közben készül a parlamentben egy intézkedéscsomag, mely hatékonyabb eszközöket ír elő az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére. A pocsékolást ugyanakkor tervezéssel tudjuk jelentős mértékben csökkenteni – mondták el a lapunk által megszólaltatott szakértők.
2022. október 07., 08:062022. október 07., 08:06
Az étterem-üzemeltetők munkáltatói szövetsége (HORA) jogi keretet követel az élelmiszer-adományozáshoz. Ion Biriș, a HORA elnöke azzal érvelt, hogy az éttermekben elkészített ételek 5–15 százalékát kidobják, nyersanyagok terén pedig akár 70 százalékos is lehet a veszteség. Az élelmiszer-pazarlás elleni 2016/217-es számú törvénynek nincsenek módszertani szabályai – bár az ágazat munkáltatói szövetsége két fordulóban is dolgozott a módszertanon, azt nem sikerült véglegesíteni.
Jelenleg az országban 38, az élelmiszer-adományozási mechanizmusban részt vevő szervezet működik, közülük 10 élelmiszerbank. Ám még sincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt élelmiszert, és azért bizonyos összegeket elszámoljanak költségként, vagyis levonják az adóalapjukból. Így a nap végén kénytelenek kidobni a sárgabarackos kacsamellet vagy az áfonyalekváros őzgerincet – mutatott rá Biriș. Hozzátette, minden a jogszabályokon múlik.
Vagy be lehetne vezetni egy olyasfajta kötelezettséget, mint amilyet Spanyolországban most terveznek: a vendégek rendelkezésére kell bocsátani dobozokat, amelyekben hazavihetik az ételt, amit nem esznek meg. Ion Biriș rámutatott, hogy a legtöbb élelmiszert a rendezvényiparban és a vállalati éttermekben pazarolják el, a két iparág önmagában 30 százalék körüli veszteséget szenved el.
Kár érte. Uniós elvárás is az ételpazarlás csökkentése
Fotó: Pixabay.com
Az élelmiszer-utalványokat kiadó Edenred Románia közvélemény-kutatásának nemrég közzétett adatai szerint a válaszadó étterem-tulajdonosok 73 százaléka azt mondta, hogy kénytelen élelmiszert pazarolni, ugyanakkor 55 százalékuk már intézkedett a jelenség csökkentéséről. A vendéglők fele az elkészített ételek 1–5 százalékát dobja ki, 20 százalékuk pedig a napi mennyiség 5–15 százalékát. A kidobott termékek 70 százalékát olyan alapanyagok teszik ki, mint a zöldség, gyümölcs és hús, 30 százalékát pedig a kész ételek.
– számolt be az Agerpres hírügynökség. A lejáró szavatosságú élelmiszerek felét kidobják, 20 százalékát pedig újra felhasználják más ételek elkészítéséhez; a fennmaradó 30 százalékot a személyzetnek vagy állatmenhelyeknek adományozzák, visszaszolgáltatják a beszállítónak, vagy még a szavatossági idő lejárta előtt felhasználják – derül ki a HORA-val és a Mastercarddal partnerségben készített felmérésből.
A válaszadók többsége (81 százalék) szerint nyáron a legnagyobb a pazarlás, ami egyrészt a magas hőmérséklettel, másrészt a nagyobb forgalommal magyarázható; 32 százalék azt is elmondta, hogy hétvégén nagyobb a pazarlás, mint hétköznapokon.
Arra a kérdésre, hogy mi segítené őket az élelmiszer-pazarlás kezelésében, a legtöbben a felesleges élelmiszerek értékesítésének lehetőségét jelölték meg, többek között speciális alkalmazásokon keresztül (63 százalék), továbbá a felesleges élelmiszerek eladományozását (43 százalék), valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó tanácsokat és ajánlásokat tartalmazó útmutatót, illetve törvénybe foglalt megoldásokat. Az Edenred és a HORA ki is dolgozta Az élelmiszer-pazarlás csökkentése 10 lépésben című útmutatót, amely gyakorlati megoldásokat tartalmaz az élelmiszer-pazarlás mérséklésére a beszerzéstől a tároláson és az ételek elkészítésén át a tálalásig, majd a maradékok kezeléséig. A felmérés 2022 áprilisa és augusztusa között készült.
Fotó: 123RF
Románia 2016-tól mostanáig 5 százalékkal csökkentette az élelmiszer-pazarlást – tájékoztatott eközben Petre Daea mezőgazdasági miniszter az élelmiszer-pocsékolás tudatosításának nemzetközi napja alkalmából. A miniszter elmondta, uniós viszonylatban Románia nem áll rosszabbul az élelmiszer-pazarlás terén, mint más országok, és véleménye szerint jó úton halad. Daea emlékeztetett, hatályban van egy élelmiszer-pazarlásról szóló törvény, amely „világosan leszögezi”, mit kell tenni azokkal az élelmiszeripari termékekkel, amelyeknek szavatossági ideje rövidesen lejár. Hangsúlyozta,
Az újságírók azon kérdésére, hogy személy szerint ő mit tesz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a miniszter leszögezte: a megfelelő dolgokat a megfelelő időben és a megfelelő mennyiségben fogyasztja.
Fotó: Haáz Vince
Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozói májusban iktattak a parlamentben az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló új intézkedéscsomagot. A kezdeményezők szerint az új javaslat hatékonyabb, mint a meglévő. Célja, hogy teljesítse Románia nemzetközi szinten vállalt célkitűzéseit, vagyis 2030-ra a felére csökkentse az egy főre jutó ételpocsékolás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növekedjen az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyisége.
Miklós Zoltán, a tervezet egyik kidolgozója a Krónikának elmondta, a jelenlegi jogszabály lehetőségeket teremt a pazarlás csökkentésére, az új tervezetben viszont már kötelezettségek és szankciók is megjelennek. A dokumentum jelenleg a szenátusban előtt van, eddig minden szakbizottságban pozitívan bírálták el. A tervezetben többek között az áll, hogy a mezőgazdasági minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése, amely azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, amelyek aktív feladatot vállalnak az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Ugyanakkor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az éttermi pocsékolás elsősorban abból adódik, hogy nehezen tervezhető a vendégek napi forgalma és az igénye – mutatott rá megkeresésünkre Mara Gyöngyvér egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektorhelyettese. A Biomérnöki Tanszék oktatója hozzátette, emiatt olykor alapanyagok vagy elkészített ételek mennek veszendőbe. „Éttermi szinten természetesen a közegészségügyi előírások miatt nem lehet újragondolni egy ételt, ez viszont a saját háztartásunk szintjén egy megoldás lehet. Éppen emiatt
Az ilyen vállalkozások egyrészt környezettudatosak, másrészt pedig lehetőséget teremtenek kiváló minőségű ételek olcsóbb megvásárlására és jótékonykodásra” – részletezte az egyetemi oktató.
Háztartási szinten jobban lehet mennyiségileg tervezni, hiszen a családtagok száma ismert. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében javasolt heti menüt készíteni, és szigorúan az ahhoz szükséges alapanyagokat megvásárolni – javasolja a szakértő. Ha lehet, akkor kerülni kell az impulzív vásárlást, különösen a gyorsan romló élelmiszerek terén.
Fotó: 123RF
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a romlékony élelmiszereken a fogyaszthatósági idő van feltüntetve, és ha ez lejár, utána valóban nem érdemes kísérletezni, mert fogyasztása egészségi kockázattal jár. De a tartósabb termékek (száraztészta, liszt, rizs) minőségmegőrzési ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobni.
Ami a főtt ételmaradékokat illeti, ha nagyobb mennyiség marad otthon, akkor másnap is elfogyasztható, lefagyasztható vagy éppen újragondolható. Az újragondolás jegyében például a megmaradt főtt húst felhasználhatjuk tésztába, tortillatekercsek készítéséhez vagy zöldségeket tölthetünk meg vele, de akár készíthetünk belőle pástétomot. Szüleink és nagyszüleink receptjei között, de akár a gasztrooldalakon is találhatunk ötleteket, ha elhatároztuk, hogy teszünk az élelmiszer-pazarlás ellen – összegzett Mara Gyöngyvér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!