Nincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt ételt
Fotó: Veres Nándor
A romániai éttermek mintegy 73 százaléka számára problémát jelent az élelmiszer-pazarlás; a legtöbb eldobott termék az alapanyagok közül kerül ki, azaz zöldség, gyümölcs vagy hús – derül ki egy felmérésből, melyet idén április és augusztus között végeztek. Közben készül a parlamentben egy intézkedéscsomag, mely hatékonyabb eszközöket ír elő az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére. A pocsékolást ugyanakkor tervezéssel tudjuk jelentős mértékben csökkenteni – mondták el a lapunk által megszólaltatott szakértők.
2022. október 07., 08:062022. október 07., 08:06
Az étterem-üzemeltetők munkáltatói szövetsége (HORA) jogi keretet követel az élelmiszer-adományozáshoz. Ion Biriș, a HORA elnöke azzal érvelt, hogy az éttermekben elkészített ételek 5–15 százalékát kidobják, nyersanyagok terén pedig akár 70 százalékos is lehet a veszteség. Az élelmiszer-pazarlás elleni 2016/217-es számú törvénynek nincsenek módszertani szabályai – bár az ágazat munkáltatói szövetsége két fordulóban is dolgozott a módszertanon, azt nem sikerült véglegesíteni.
Jelenleg az országban 38, az élelmiszer-adományozási mechanizmusban részt vevő szervezet működik, közülük 10 élelmiszerbank. Ám még sincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek odaadományozzák a megmaradt élelmiszert, és azért bizonyos összegeket elszámoljanak költségként, vagyis levonják az adóalapjukból. Így a nap végén kénytelenek kidobni a sárgabarackos kacsamellet vagy az áfonyalekváros őzgerincet – mutatott rá Biriș. Hozzátette, minden a jogszabályokon múlik.
Vagy be lehetne vezetni egy olyasfajta kötelezettséget, mint amilyet Spanyolországban most terveznek: a vendégek rendelkezésére kell bocsátani dobozokat, amelyekben hazavihetik az ételt, amit nem esznek meg. Ion Biriș rámutatott, hogy a legtöbb élelmiszert a rendezvényiparban és a vállalati éttermekben pazarolják el, a két iparág önmagában 30 százalék körüli veszteséget szenved el.
Kár érte. Uniós elvárás is az ételpazarlás csökkentése
Fotó: Pixabay.com
Az élelmiszer-utalványokat kiadó Edenred Románia közvélemény-kutatásának nemrég közzétett adatai szerint a válaszadó étterem-tulajdonosok 73 százaléka azt mondta, hogy kénytelen élelmiszert pazarolni, ugyanakkor 55 százalékuk már intézkedett a jelenség csökkentéséről. A vendéglők fele az elkészített ételek 1–5 százalékát dobja ki, 20 százalékuk pedig a napi mennyiség 5–15 százalékát. A kidobott termékek 70 százalékát olyan alapanyagok teszik ki, mint a zöldség, gyümölcs és hús, 30 százalékát pedig a kész ételek.
– számolt be az Agerpres hírügynökség. A lejáró szavatosságú élelmiszerek felét kidobják, 20 százalékát pedig újra felhasználják más ételek elkészítéséhez; a fennmaradó 30 százalékot a személyzetnek vagy állatmenhelyeknek adományozzák, visszaszolgáltatják a beszállítónak, vagy még a szavatossági idő lejárta előtt felhasználják – derül ki a HORA-val és a Mastercarddal partnerségben készített felmérésből.
A válaszadók többsége (81 százalék) szerint nyáron a legnagyobb a pazarlás, ami egyrészt a magas hőmérséklettel, másrészt a nagyobb forgalommal magyarázható; 32 százalék azt is elmondta, hogy hétvégén nagyobb a pazarlás, mint hétköznapokon.
Arra a kérdésre, hogy mi segítené őket az élelmiszer-pazarlás kezelésében, a legtöbben a felesleges élelmiszerek értékesítésének lehetőségét jelölték meg, többek között speciális alkalmazásokon keresztül (63 százalék), továbbá a felesleges élelmiszerek eladományozását (43 százalék), valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó tanácsokat és ajánlásokat tartalmazó útmutatót, illetve törvénybe foglalt megoldásokat. Az Edenred és a HORA ki is dolgozta Az élelmiszer-pazarlás csökkentése 10 lépésben című útmutatót, amely gyakorlati megoldásokat tartalmaz az élelmiszer-pazarlás mérséklésére a beszerzéstől a tároláson és az ételek elkészítésén át a tálalásig, majd a maradékok kezeléséig. A felmérés 2022 áprilisa és augusztusa között készült.
Fotó: 123RF
Románia 2016-tól mostanáig 5 százalékkal csökkentette az élelmiszer-pazarlást – tájékoztatott eközben Petre Daea mezőgazdasági miniszter az élelmiszer-pocsékolás tudatosításának nemzetközi napja alkalmából. A miniszter elmondta, uniós viszonylatban Románia nem áll rosszabbul az élelmiszer-pazarlás terén, mint más országok, és véleménye szerint jó úton halad. Daea emlékeztetett, hatályban van egy élelmiszer-pazarlásról szóló törvény, amely „világosan leszögezi”, mit kell tenni azokkal az élelmiszeripari termékekkel, amelyeknek szavatossági ideje rövidesen lejár. Hangsúlyozta,
Az újságírók azon kérdésére, hogy személy szerint ő mit tesz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, a miniszter leszögezte: a megfelelő dolgokat a megfelelő időben és a megfelelő mennyiségben fogyasztja.
Fotó: Haáz Vince
Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség törvényhozói májusban iktattak a parlamentben az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló új intézkedéscsomagot. A kezdeményezők szerint az új javaslat hatékonyabb, mint a meglévő. Célja, hogy teljesítse Románia nemzetközi szinten vállalt célkitűzéseit, vagyis 2030-ra a felére csökkentse az egy főre jutó ételpocsékolás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növekedjen az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyisége.
Miklós Zoltán, a tervezet egyik kidolgozója a Krónikának elmondta, a jelenlegi jogszabály lehetőségeket teremt a pazarlás csökkentésére, az új tervezetben viszont már kötelezettségek és szankciók is megjelennek. A dokumentum jelenleg a szenátusban előtt van, eddig minden szakbizottságban pozitívan bírálták el. A tervezetben többek között az áll, hogy a mezőgazdasági minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése, amely azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, amelyek aktív feladatot vállalnak az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Ugyanakkor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az éttermi pocsékolás elsősorban abból adódik, hogy nehezen tervezhető a vendégek napi forgalma és az igénye – mutatott rá megkeresésünkre Mara Gyöngyvér egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektorhelyettese. A Biomérnöki Tanszék oktatója hozzátette, emiatt olykor alapanyagok vagy elkészített ételek mennek veszendőbe. „Éttermi szinten természetesen a közegészségügyi előírások miatt nem lehet újragondolni egy ételt, ez viszont a saját háztartásunk szintjén egy megoldás lehet. Éppen emiatt
Az ilyen vállalkozások egyrészt környezettudatosak, másrészt pedig lehetőséget teremtenek kiváló minőségű ételek olcsóbb megvásárlására és jótékonykodásra” – részletezte az egyetemi oktató.
Háztartási szinten jobban lehet mennyiségileg tervezni, hiszen a családtagok száma ismert. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében javasolt heti menüt készíteni, és szigorúan az ahhoz szükséges alapanyagokat megvásárolni – javasolja a szakértő. Ha lehet, akkor kerülni kell az impulzív vásárlást, különösen a gyorsan romló élelmiszerek terén.
Fotó: 123RF
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a romlékony élelmiszereken a fogyaszthatósági idő van feltüntetve, és ha ez lejár, utána valóban nem érdemes kísérletezni, mert fogyasztása egészségi kockázattal jár. De a tartósabb termékek (száraztészta, liszt, rizs) minőségmegőrzési ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobni.
Ami a főtt ételmaradékokat illeti, ha nagyobb mennyiség marad otthon, akkor másnap is elfogyasztható, lefagyasztható vagy éppen újragondolható. Az újragondolás jegyében például a megmaradt főtt húst felhasználhatjuk tésztába, tortillatekercsek készítéséhez vagy zöldségeket tölthetünk meg vele, de akár készíthetünk belőle pástétomot. Szüleink és nagyszüleink receptjei között, de akár a gasztrooldalakon is találhatunk ötleteket, ha elhatároztuk, hogy teszünk az élelmiszer-pazarlás ellen – összegzett Mara Gyöngyvér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!