2011. október 06., 06:002011. október 06., 06:00
Évtizedek óta a Vajdaság csökkenő tendenciákat mutat a magyarság népesedési mutatóit illetően, a legalacsonyabbakat a Kárpát-medence elcsatolt magyarlakta területei közül – derült ki az előadásból. A migráció is a ma Szerbiához tartozó régiót érintette legérzékenyebben és leghamarabb – itt ugyanis a hetvenes években meghozott rossz gazdasági reformok miatt akkora méreteket öltött a munkanélküliség, hogy más szocialista országoktól eltérően a vajdaságiak már ebben az időszakban szabadon vállalhattak munkát külföldön. Nagyon sok magyar emigrált, a szerb menekültek viszont tömegesen érkeztek az ország többi részéről. Kiss Tamás szerint egyébként ez a fő oka a ma egyre komolyabbnak tűnő magyar–szerb konfliktusoknak is. Korstruktúra tekintetében is itt a legkedvezőtlenebb a helyzet, hiszen a fiatalok közül sokan elmentek, ám a megmaradt magyarság népesedési szempontból mégis termékenyebbnek mutatkozik, mint a szerb. Másfelől a migrációban látja a fő okát Kiss Tamás annak is, hogy Erdélyben a rendszerváltás óta egyre csökken a magyar népesség száma és aránya – bár az tény, hogy az utóbbi tíz évben már több román vándorolt ki Romániából, mint ahány magyar. Kárpátalján és a Felvidéken a migráció nem ennyire jellemző.
A többi magyarlakta területen és Erdélyben is nagy kérdés, hogy a roma lakosság milyen nemzetiségűnek vallja majd magát a népszámláláson. Erdélyben a statisztikák szerint jelenleg mintegy 140 ezer cigány él, a legtöbben Bihar, Kovászna és Hargita megyében, közülük 2002-ben 90 ezren mondták magyarnak magukat, de nem tudni, mi lesz, ha esetükben megtörténik a disszimiláció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok