Pöltl Ákos magyarországi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a felnőtteknek naprakész információval kell rendelkezniük a digitális világot illetően
Fotó: Mathias Corvinus Collegium/ Facebook
Egyre inkább megfogalmazódik az igény a tinédzser és fiatal felnőtt korosztály körében, hogy megvédjék magukat és családjukat a digitális térből érkező káros hatásoktól, felismerjék és hárítani tudják a veszélyeket – mondta el a Krónikának Pöltl Ákos magyarországi közgazdász, aki összeállította az úgynevezett digitális önvédelmi projektet. Mint kifejtette, a megoldás a kontroll helyett a tréning, a felnőtteknek naprakész információval kell rendelkezniük, és jó példát kell mutatniuk.
2022. május 10., 08:182022. május 10., 08:18
A gyerekeket nem kontrollálni kell, hanem hatékony tudással felruházni, hogy képesek legyenek megvédeni magukat az offline és az online közegben – ez Pöltl Ákos magyarországi közgazdász digitális önvédelemről szóló előadásának egyik legfontosabb üzenete.
A közgazdász nemzetközi kommunikációs szakirányú végzettséggel rendelkezik, emellett katonai közelharcoktatói és hivatásos testőrképesítést is szerzett, ennek elegyéből állította össze a digitális önvédelmi projektet.
A projektet a napokban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi tehetséggondozó nyílt előadásain, a MCC FIT és Középiskolai Program keretében mutatta be. A szakértővel a sepsiszentgyörgyi előadás után beszélgettünk.
Kérdésünkre Pöltl Ákos kifejtette, egyre inkább megfogalmazódik az igény a tinédzser és fiatal felnőtt korosztály körében, de a szülőket és a pedagógusokat is foglalkoztatja, hogy megvédjék magukat és családjukat a digitális térben a káros hatásoktól, felismerjék és hárítani tudják a veszélyeket.
A szülő beszélne a gyerekével ezekről a témákról, de gyakran nem tudja, honnan közelítse, mit mondjon, elkezd kutatni a világhálón, azzal még inkább elvesz a túl sok információ között, ezért hálás, ha kap egy előadáson zanzásított, használható útmutatót, részletezte Pöltl Ákos.
Meglátása szerint a pedagógusokra is hatalmas felelősség hárul, az úgynevezett cyberbullying, azaz internetes zaklatás egyik lényeges közege az iskola, az osztályközösség. A pedagógusnak kezelnie kell ezeket a helyzeteket, fontos, hogy erre meglegyen az eszköze.
A szakértő hangsúlyozta, a megoldás leginkább az, ha az érintettek megfelelő mennyiségű információval rendelkeznek, felismerik az összefüggéseket, a közösségi média mögött meghúzódó folyamatokat, a profittermelő gazdasági modellt,
Szülőként nem tudjuk megvédeni a gyereket, mert nem vagyunk állandóan mellette, nem tudjuk, mihez kezd a napi 6–8 óra képernyőidővel, milyen kapcsolatai vannak, milyen támadások érik – annál is inkább, hogy a digitális bennszülött gyerekek sok esetben jártasabbak az online világban, mint a szüleik, sokkal több funkciót ismernek és használnak.
Nem elég, ha ellátjuk a gyereket intelmekkel, például, hogy ne jelölj vissza senkit, akit nem ismersz, mert a kamasz esetleg csak forgatja a szemét, és megbeszéli a barátaival, hogy „apa újra csak papol”, hívja fel a figyelmet Pöltl Ákos.
A szakértő szerint a megoldás a kontroll helyett a tréning, a felnőtteknek naprakész információval kell rendelkezniük, ugyanakkor jó példát kell mutatniuk, még akkor is, ha ez a saját maguk bekorlátozásával jár, hiszen nem várhatjuk el, hogy a gyerek kevesebbet legyen online, ha mi magunk is függők vagyunk.
– szögezte le Pöltl Ákos. Rámutatott, olyan visszás helyzet alakult ki, hogy a gyerekek a digitális felnőttek, ezt a párhuzamos világot gyakran „szülőmentesnek” tekintik, ahol ők vannak otthon, a felnőttek csak látogatóba járnak.
Fotó: Barabás Ákos
A szakértő felhívta a figyelmet, a veszélyprotokollt kell megismertetni a gyerekekkel, ismerjék fel az online zaklatást, a megfélemlítést, tiltsák le, jelentsék az elkövetőt, ha nem tudják megoldani, kérjenek segítséget. Ismerniük kell a biztonsági beállításokat, a kép- és a tartalommegosztás kockázatait, az alternatív chat veszélyeit.
Pöltl arra is kitért, a fiataloknak tudniuk kell, hogy az influenszerek mögött gyakran „kamuvilág” épül, hatalmas követőbázisuk 30–40 százaléka algoritmus, hogy a fotók egy része manipulált. Beszélni kell az álhírekről, a félretájékoztatásról, hogy a háború kitörése után ezek a fősodratú médiában is megjelenhetnek – sorolta a szakértő.
„Megtalálják a megfelelő pillanatot, amikor megragadják a figyelmünket, és tűpontosan úgy juttatják el a hirdetést, hogy a célszemély reagáljon is rá. Ismernünk kell, hogy minden, ami a telefonunkon van, jó okkal került oda, az értesítési központok nem véletlenül villódznak pirosan” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Pöltl Ákos szerint a megoldás a digitális minimalizmus, ismerjük, tudatosítsuk a platformok mögött húzódó gazdasági folyamatokat, a manipulációs technikákat, a saját képernyőidőnket, majd igyekezzük ezt korlátozni.
Jelöljünk ki a lakásban telefonmentes zónákat, például az ebédlőasztalt, rendezzünk be közös töltőállomást a nappaliban, ahol minden családtag feltölti a telefonját, és nem az ágy mellett teszi ezt” – javasolta Pöltl.
Arra is kitért, a radikális megoldások, hogy nem csatlakozunk a világhálóra, nehezen kivitelezhetőek, ez ugyanolyan, mintha húsz évvel ezelőtt azt mondtuk volna, benn maradok a szobámban, nem megyek ki a térre játszani, mert akkor biztos nem vernek meg, nem lehetek áldozat.
„Foglalkoztatja őket, hogy mi lesz majd az ő gyerekükkel. Tudatosabbak, és amikor majd ők alapítanak családot, más mentalitással állnak ezekhez a kérdésekhez, bármi is történik akkorra az online térben” – fejtette ki Pöltl Ákos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!