Fotó: Jakab Mónika
A romániai szülők döntő többsége úgy gondolja, hogy szeptember 13-án jelenléti oktatással rajtolhat el a tanév, nagy részük viszont úgy gondolja, hogy nem a hatóságoknak, hanem a szülőknek kellene dönteniük arról, hogy gyerekük az iskolapadokban vagy otthonról online vesz részt az órákon egy, a Romániai Szülői Egyesületek Szövetsége által készített, nem reprezentatív felmérés szerint.
2021. augusztus 30., 12:332021. augusztus 30., 12:33
2021. augusztus 30., 13:432021. augusztus 30., 13:43
Az online kérdőívet önkéntes alapon 35 455 szülő töltötte ki alig 48 óra leforgása alatt, az önkéntes válaszadók 36,6 százaléka jelölte be azt, hogy általános iskola felső tagozatába jár a gyereke, 25 százalékuk gyereke középiskolás, és alig 8,2 százalék elemis.
A közvélemény-kutatás hétfőn nyilvánosságra hozott eredményei szerint a szülők 88,6 százaléka szerint szeptember 13-án jelenléti oktatással rajtolhat el a tanév, 76,1 százalékuk pedig azt gondolja, hogy nem a hatóságoknak, hanem a szülőknek kellene dönteniük arról, hogy gyerekük az iskolapadokban vagy otthonról online vesz részt az órákon.
Azok az oltatlan pedagógusok, akik megtagadják a rendszeres, azaz 72 óránkénti koronavírus-tesztelést, 6 ezrelék fölötti fertőzöttségi ráta esetén nem taníthatnak fizikai jelenléttel, nekik „pihenniük kell majd egy kicsit”
A szülők 47,9 százaléka válaszolta amúgy azt, hogy nincs beoltva koronavírus ellen, 43,2 százalékuk felvette már a vakcinát, 8,9 százalék pedig nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.
Érdemes megjegyezni, hogy a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint a romániai lakosság 26,36 százaléka immunizált, vagyis a válaszadó szülők körében lényegesen nagyobb az oltottak aránya, mint a teljes lakosság sorában.
40,1 százalékuk még nem döntött a kérdésben, 8,7 százalékuknak ellenjavallott a vakcina felvétele. Azt, hogy szándékában áll felvenni az oltást, az oltatlanok alig 5,2 százaléka nyilatkozta.
5,1 százalék nem válaszolt.
A nem immunizált szülők többsége – 55,1 százalék – eközben nem is akarja beoltatni gyerekét, és mindössze 4,1 százalékos az oltási hajlandóság ebben a kategóriában. A be nem oltott szülők 2,5 százaléka eközben azt mondta, a gyereke nem kaphatja meg a vakcinát, 14,9 százalékuknak pedig olyan korban van a gyereke, hogy egyelőre nem ajánlott neki a vakcina.
A miniszterelnök kötelezővé tenné az állampolgárokkal érintkező közalkalmazottak beoltását vagy rendszeres tesztelését.
A felmérés készítői arról is megkérdezték a szülőket, hogy milyen esetekben, milyen gyakorisággal és milyen módszerrel kellene tesztelni a tanulókat, illetve a tanintézetekben dolgozókat.
36,6 százalék válaszolta azt, hogy nem invazív teszttel kell minden osztálytársat tesztelni, ha egy diáknál koronavírus diagnosztizálnak, 21,1 százalék szerint mindegy, hogy milyen tesztet használnak.
48,8 százalékra rúg eközben azoknak az aránya, akik szerint nincs szükség arra, hogy megszabott időközönként teszteljék a diákokat, 22,7 százalék szerint viszont periodikusan tesztelni kellene őket nem invazív módszerekkel, 9,6 százalék nem kívánt vagy nem tudott válaszolni.
A 12–15 éves diákok csaknem 5 százaléka vette fel mostanáig a koronavírus elleni vakcinát, a 16–19 évesek körében ez az arány meghaladja a 20 százalékot – jelentette ki hétfőn Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Arra a kérdésre, hogy milyen időközönként kellene végezni a teszteket, a periodikus tesztelést szorgalmazó szülők 34,2 százaléka mondta azt, hogy heti rendszerességgel, 26,1 százalékuk szerint viszont elég havonta, 22,7 százalék pedig arra voksol, hogy kéthetente vessék alá tesztelésnek a diákokat. Törpe kisebbséget – 6,3 százalék – képviselnek azok, akik szerint 72 óránként kellene tesztelni.
Bizonyos, az oltással kapcsolatos feltételek teljesítése mellett, illetve a COVID-19 világjárvány alakulása kontextusában térhetnek vissza személyes jelenléttel a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatói októbertől a 2021-2022-es tanév akadémiai tevékenységeihez.
Amikor pedig azt kérdezték, hogy milyen időszakonként kellene ezekre a tesztekre sort keríteni, a periodikus tesztelést szorgalmazó szülők 35,5 százaléka a heti rendszerességre voksolt, 23,8 százalékuk szerint elég havonta, 20,2 százalék szerint a kétheti rendszeresség lenne az ideális, 9,7 százalék szerint viszont 72 óránként kellene tesztelni a tanintézetekben dolgozókat.
Meghosszabbította a bíróság annak a Bihar megyei pedagógusnak az előzetes letartóztatását, akit egy 14 éves diáklány megerőszakolásával gyanúsítanak. Az értkörtvélyesi büntetett előéletű fizikatanár tolmács igénybe vételével értekezett a bíróval.
Pénzhamisítókat vettek őrizetbe a Szatmár megyei Szaniszló községben egy házkutatás során. A hamis bankjegyeket egy falustársuknak adták el.
A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság hétvégi razziáján nagyon sok gyorshajtó gépkocsivezetőt bírságoltak meg. Súlyos kihágásokért több esetben bűnvádi eljárást is kezdeményeztek.
Útdíjat szabnának ki, ezzel mérsékelnék a Bilea-tóhoz vezető csigalassú forgalmat, a Transzfogarasi úton ugyanis csak nagyon lassan, lépésben lehet haladni a túlzsúfoltság miatt.
Munkálatok miatt hétfőn forgalomkorlátozást vezetnek be az A1-es autópályán a Déva–Nagyszeben-menetirányban, valamint az A10-esen a Szászsebes–Torda menetirányban.
Egyetlen elkezdett egészségügyi létesítmény sem marad befejezetlenül – szögezte le vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Információs táblaként is szolgáló hagyományos faragott kaput avattak vasárnap Györgyfalván: a Kolozsvárral szomszédos, magyar többségű település központjában.
Hamarosan ismét vezetékes vízhez juthat Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a Küküllőbe jutott só használhatatlanná tette a csapvizet a Maros megyei településeken.
Lehoztak szombat este a hegyimentők a Máramarosi-havasokból három ukrajnai fiatalt, akik a román hatóságoktól kértek segítséget, miután átjutottak a határon – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Az utóbbi két hét során 15-ször riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
szóljon hozzá!