Erdélyben csak a Szent István-i örökség továbbvitelével, összefogással és megújulni tudással lehet magyar jövőt építeni – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden a Fehér megyei Szásznagyvesszősön, a megyei RMDSZ-szervezet hagyományos Szent István-napi szórványzarándoklatán.
2013. augusztus 20., 22:292013. augusztus 20., 22:29
2013. augusztus 20., 22:302013. augusztus 20., 22:30
A politikus rámutatott: a magyar nemzet államalapító szent királya cselekvő, előre tekintő döntéseinek köszönheti, hogy ezer éven át, a csodával határos módon megmaradt egy szláv és latin tenger közepén, és jogot formálhatott a történelmi létre. „A mi döntéseinktől függ, hogy lesz-e a Kárpát-medencében újabb 33 nemzedék múlva magyar szó, magyar ének, magyar család, magyar közösség, magyar tánc\" – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Szent István össze tudta fogni a magyarságot, ugyanígy a Kárpát-medencei, az erdélyi magyarság is képes kell hogy legyen az egyetértésre, mikor alapvető érdekeiről van szó. Kelemen Hunor kifejtette: azért akart a szórványmagyarsággal együtt ünnepelni, mert az RMDSZ számára minden egyes család, minden kisközösség számít.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta, a megyében élő szórványmagyarság körében egy évtizede hagyománnyá vált, hogy Szent István napján elzarándokolnak egy-egy olyan faluba, ahol már csak néhány magyar él. Az idei ünnep helyszínéül választott Szásznagyvesszős református gyülekezete alig 38 lelket számlál. A közösség élni akarását és magyarságához való ragaszkodását azonban az is jelzi, hogy a szórványgyülekezet a kommunizmus idején, 1968-ban kezdett templomépítésbe, amelyet idén újítottak fel, és házait piros-fehér-zöld festéssel díszíti.
A Szent István-napi ünnepségen több száz magyar népesítette be a dombtetőn álló kis templomot és környékét. Fehér megye tucatnyi településéről buszokkal és kisautókkal érkeztek az ünneplők, de a kalotaszegi Magyarlóna református kórusa is együtt ünnepelte a szásznagyvesszősiekkel a magyar államalapítást. A nyolcvanadik évéhez közeledő szásznagyvesszősi Szilágyi Ágnes elmondta: nem emlékszik arra, hogy volt-e valaha ekkora magyar ünnep a faluban.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!