A közösségi médiában zajló vitákban nagyon nagy szerepet kapnak az érzelmek, indulatok, különösen a negatív indulatok, a verbális agresszió
Fotó: Pinti Attila
Elözönlötték a közösségi oldalakat a „merészebb” hozzászólók, akik képzettebbnek gondolják magukat a szakértőknél, orvosoknál is. Ezáltal hamar elszabadulnak az indulatok, egymásnak feszülő kommenteket, parttalan vitákat olvasunk, ahol mindenki árasztja a véleményét, és ebben a nagy zűrzavarban ugyanannyit „ér” például egy laikus véleménye a koronavírusról, mint egy szakemberé. Vincze Orsolya kommunikációs szakértőt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docensét kérdeztük arról, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, milyen veszélyekkel jár, milyen módszerek léteznek a kommentelés szabályozására és lehetne-e tanítani azt, hogyan viselkedjünk az online térben.
2021. április 06., 16:272021. április 06., 16:27
A közösségi média már évek óta beférkőzött a mindennapjainkba, amely egy olyan nyilvános tér, ahol bárki megoszthatja a véleményét, álláspontját, látszólag következmények nélkül. Azonban a koronavírus idején ez még hangsúlyosabbá vált, hiszen sokak kényszerültek arra, hogy nemcsak a szabadidejükben, hanem munka- és iskolaidőben is online legyenek. Itt tartják a kapcsolatot a családjukkal, ismerőseikkel, de online „járnak” színházba vagy szentmisére is. Az egyre gyakoribbá váló indulatos kommentelések azonban zűrzavart okozhatnak és súlyos következményekkel is járhatnak.
Vincze Orsolya kommunikációs szakértő lapunknak elmondta, hogy a közösségi oldalak a megjelenésükkör elsősorban a személyes kapcsolattartás felületei, a személyes kapcsolatháló fenntartásának eszközei voltak.
„A hírfolyamunkban homogén felületen jelennek meg forrástól függetlenül a tartalmak, és sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik, ki vagy milyen oldal osztotta azt meg velünk” – magyarázta a Krónikának Vincze Orsolya.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docense hozzátette, hogy egy olyan közeg, ahol a hentes és a szakorvos véleménye egyformán, szabadon megjelenhet, akár a szabad véleménycsere ideális közege is lehetne, amelyre a Web 2.0 megjelenésekor voltak is remények (a Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit).
– hangsúlyozta a szakértő.
Azt is kiemelte azonban, hogy hatalmas felületekről beszélünk, a Facebooknak és a tulajdonában levő egyéb platformoknak, a WhatsAppnak és az Instagramnak együtt több mint hárommilliárd felhasználója van. Úgyhogy nem minden csoportban, nem minden téma kapcsán agresszív vagy indulatos a kommunikáció.
A közéleti, politikai témákhoz kapcsolódó kommentek azonban, jellemzően indulatosabbak, ez egyébként így van a hírportálokon, médiaintézmények oldalain megjelenő kommentek esetében is.
Vincze Orsolya: az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata
A megalapozatlan vélemények, esetenként szándékosan megtévesztő kommentek verbális agresszióval társulva alkalmasak arra, hogy egyes hangokat felerősítsenek, másokat meg elhallgattassanak.
– magyarázta az oktató. Ez jócskán beszűkíti a szakemberek kommunikációs lehetőségeit, akiknek egyszerű, világos állításokkal komplex eszmefuttatásokat kellene szembeszegezniük.
„A jelenlegi oltások potenciális mellékhatásairól folyó »viták« azt hiszem, kiváló példái ennek. Védekezni úgy lehet, ha a felhasználó figyel arra, hogy többfajta információforrást kövessen, ne záródjon be a saját online buborékjába” – fejtette ki Vincze Orsolya. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy
A kommentek egyszerűen fogalmazva hozzászólások, így szabályozni annyira kell vagy szabad őket, amennyire bármiféle megszólalást. A szólásszabadság fontos érték, amely mellett érdemes kiállni akkor is, ha ez kockázatokkal jár.
– fogalmazott Vincze Orsolya.
Sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, hogy az utóbbi években egyre nagyobb nyomás nehezedett a platformokra, hogy ne csak a gyűlöletbeszéd, hanem az álhírek terjesztésének megakadályozásában is legyenek aktívabbak, és a közelmúltban el is indult román és magyar nyelven is az álhírek szűrése a Facebookon. De az egyes online közösségek, csoportok is szokták a saját kommunikációjukat szabályozni.
„Az egyik legérdekesebb ilyen ítélet Svájcban született, ahol a bíróság egy felhasználót azért ítélt pénzbírságra, mert gyűlölködő kommenteket lájkolt, kedvelt, és így egyetértését fejezte ki, illetve növelte is a gyűlölködő tartalmak láthatóságát” – számol be az oktató.
Azonban úgy véli, hogy az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata. Illetve egyre jobban látszik, hogy a platformoknak is nagy felelősségük van abban, hogy milyen tartalmak, milyen beszédmódok népszerűek a felületeiken. Például azért, mert
Legyünk jó polgárok az online közegben is
A szakember szerint az online kommunikáció normáira már az iskolában is nagy figyelmet kellene fordítani.
De nem feltétlenül a Facebookon érvényes viselkedési normákat kellene tanítani, hiszen a platformok népszerűsége változik, és akik ma iskolások, egyre kevésbé aktív Facebook-felhasználók.
Vincze Orsolya úgy véli, hogy nem annyira egy konkrét platformról van szó, hanem olyan általánosabb kérdésekről, mit például az információs írástudás, az a képesség, hogy meg tudjuk ítélni egy információ megbízhatóságát, és meg tudjuk találni a megfelelő és megbízható információkat. Vagy, még általánosabban, hogyan legyünk jó polgárok az online közegben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!