Életet ment. A társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen a betegségek megelőzésében
Fotó: MTI/Balázs Attila
A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora jelentősége van az oltóanyagnak a betegségek, járványok visszaszorításában. Ezeket a döntéseket időben kell meghozni, hiszen ha nem érjük el időben a 70 százalékos nyájimmunitást, nagyobb valószínűséggel jelennek meg a mutációk, és húzódik a járvány – mondta el lapunknak Vass Levente orvos, akit az RMDSZ egészségügyi államtitkári tisztségre nevesített.
2021. február 17., 19:232021. február 17., 19:23
2021. február 17., 21:082021. február 17., 21:08
Fontosnak tartja az oltásprogramban előírt – a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B-vírus elleni védelmet biztosító – ingyenes vakcinák kötelezettségét az RMDSZ által egészségügyi államtitkárnak javasolt, a miniszterelnök által szerdán kinevezett Vass Levente. Lapunknak kifejtette, a képviselőházba két és fél évvel ezelőtt „futott be” az oltástörvény szenátus által elfogadott formája, amelynek módosítására még ebben a parlamenti ciklusban is van lehetőség.
és ez így kell hogy maradjon a következő, esetleg megjelenő járványok esetében is.
Vass Levente úgy véli, mindenkinek joga van meghozni az egészségével kapcsolatos döntéseket, bár felvetődik az egyéni felelősségvállalás kérdése társadalmi szempontból is. Az Amerikai Egyesült Államokban például figyelembe veszik, hogy a cukorbetegek betartották-e az előírt étrendet, amikor megállapítják, mekkora egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Az oltásprogramban szereplő vakcinák esetében a társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen ezeknek a betegségeknek a megelőzésében, így ezeket kötelezővé tennék, ám a társadalom még nem érett meg arra, hogy például a koronavírus elleni oltással kapcsolatban is megfogalmazódjon ez az elvárás – mondta Vass Levente.
Vass Levente szerint az oltástörvényt el kell fogadni, hiszen már évek óta „vajúdik”, miközben már az előző mandátumban egyetértettek a pártok a szükségességével, viszont egyes politikusok feláldozták a vélt népszerűség oltárán.
– részletezte a volt parlamenti képviselő.
Hozzátette, a költséghatékonyság is az oltások mellett szól. A kanyaró elleni oltás 2-3 lejbe kerül, míg ha a szövődményei miatt a beteg kórházba kerül ezerötszáz lej a kezelés költsége. Ha az átoltottsági arány nem haladja meg a 95 százalékot, több ezer kanyarós megbetegedés jelenhet meg.
Fotó: Barabás Ákos
Romániában pedig vannak olyan megyék, ahol a kanyaró elleni emlékeztető oltást mindössze az érintettek 5 százaléka kapta meg, ez is indokolja a törvény elfogadását. „A társadalom oda kellene hasson, hogy a mindenkori kormányok minél több pénzt fordítsanak egészségügyre, oktatásra. A jelenlegi körülmények között minden, a beoltottsággal megtakarított pénzt a daganatos betegségek, krónikus, vagy éppen időskori betegségek innovatív kezelésére lehet fordítani” – mutatott rá Vass Levente. Fontosnak tartja, hogy az oltástörvény kötelezi az egészségügyi minisztériumot a széles körű, anyanyelven történő tájékoztatásra, hiszen az oltástagadók gyereküket féltő emberek, akik nem megfelelő forrásból informálódnak, olyan oldalakról, melyeket az orvosi szakma zöme elutasít.
A tervezet a képviselőház egészségügyi szakbizottságában porosodik. A napokban azért került a figyelem középpontjába, mert a költségvetés tervezetében szerepelnek az oltástörvényben előírt költségek, a tájékoztató kampányra, a szülők felvilágosítására szánt összegek. Bár a tervezetben az áll, hogy kötelezővé teszik a gyerekek beoltását az országos oltási ütemtervben szereplő vakcinákkal, valamint a teljes lakosság vagy egyes csoportok immunizálását különleges helyzetekben, például járványok esetén, a kormány képviselői siettek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a koronavírus elleni oltás nem lesz kötelező.
Fotó: Pinti Attila
A felvetésekre elsőként Raed Arafat államtitkár reagált, aki leszögezte, fel sem merült, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni vakcinát. Ezt Florin Cîţu kormányfő is megerősítette. „A parlamentben van egy törvénytervezet már három éve, aminek semmi köze nincs a jelenleg zajló oltási kampányhoz” – idézi az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt. Ez alapján az tűnik valószínűnek, hogy a tervezet véglegesítésekor az oltásnaplóban szereplő vakcinákra összpontosítanak, tehát a közegészségügy által ingyenesen biztosított oltásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári önkormányzat december közepén döntött a város egyik legismertebb gyalogoshídja, az Erzsébet híd teljes körű felújításáról.
Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének karácsonyi pásztorlevele.
Két dokumentumot tartalmazó borítékot találtak a vajdahunyadi kastély Buzogány-tornyának tetejéről eltávolított, páncélos vitézt ábrázoló szobor lábai alatt – közölték a múzeumként működő kastély illetékesei.
Meghalt egy 36 éves férfi egy verekedésben csütörtökre virradóra Szeben megyében.
Két ukrán állampolgárságú nő karácsonyeste hatvanezer dollár elrejtett készpénzzel próbált belépni Romániába. A megtalált összeget a vámosok elkobozták, az elkövetőket pedig megbírságolták.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök karácsonyi pásztorlevele
Az erős szél miatt narancssárga, vagyis másodfokú riasztást adott ki Hunyad és Krassó-Szörény megyére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!