Életet ment. A társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen a betegségek megelőzésében
Fotó: MTI/Balázs Attila
A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora jelentősége van az oltóanyagnak a betegségek, járványok visszaszorításában. Ezeket a döntéseket időben kell meghozni, hiszen ha nem érjük el időben a 70 százalékos nyájimmunitást, nagyobb valószínűséggel jelennek meg a mutációk, és húzódik a járvány – mondta el lapunknak Vass Levente orvos, akit az RMDSZ egészségügyi államtitkári tisztségre nevesített.
2021. február 17., 19:232021. február 17., 19:23
2021. február 17., 21:082021. február 17., 21:08
Fontosnak tartja az oltásprogramban előírt – a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B-vírus elleni védelmet biztosító – ingyenes vakcinák kötelezettségét az RMDSZ által egészségügyi államtitkárnak javasolt, a miniszterelnök által szerdán kinevezett Vass Levente. Lapunknak kifejtette, a képviselőházba két és fél évvel ezelőtt „futott be” az oltástörvény szenátus által elfogadott formája, amelynek módosítására még ebben a parlamenti ciklusban is van lehetőség.
és ez így kell hogy maradjon a következő, esetleg megjelenő járványok esetében is.
Vass Levente úgy véli, mindenkinek joga van meghozni az egészségével kapcsolatos döntéseket, bár felvetődik az egyéni felelősségvállalás kérdése társadalmi szempontból is. Az Amerikai Egyesült Államokban például figyelembe veszik, hogy a cukorbetegek betartották-e az előírt étrendet, amikor megállapítják, mekkora egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Az oltásprogramban szereplő vakcinák esetében a társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen ezeknek a betegségeknek a megelőzésében, így ezeket kötelezővé tennék, ám a társadalom még nem érett meg arra, hogy például a koronavírus elleni oltással kapcsolatban is megfogalmazódjon ez az elvárás – mondta Vass Levente.
Vass Levente szerint az oltástörvényt el kell fogadni, hiszen már évek óta „vajúdik”, miközben már az előző mandátumban egyetértettek a pártok a szükségességével, viszont egyes politikusok feláldozták a vélt népszerűség oltárán.
– részletezte a volt parlamenti képviselő.
Hozzátette, a költséghatékonyság is az oltások mellett szól. A kanyaró elleni oltás 2-3 lejbe kerül, míg ha a szövődményei miatt a beteg kórházba kerül ezerötszáz lej a kezelés költsége. Ha az átoltottsági arány nem haladja meg a 95 százalékot, több ezer kanyarós megbetegedés jelenhet meg.
Fotó: Barabás Ákos
Romániában pedig vannak olyan megyék, ahol a kanyaró elleni emlékeztető oltást mindössze az érintettek 5 százaléka kapta meg, ez is indokolja a törvény elfogadását. „A társadalom oda kellene hasson, hogy a mindenkori kormányok minél több pénzt fordítsanak egészségügyre, oktatásra. A jelenlegi körülmények között minden, a beoltottsággal megtakarított pénzt a daganatos betegségek, krónikus, vagy éppen időskori betegségek innovatív kezelésére lehet fordítani” – mutatott rá Vass Levente. Fontosnak tartja, hogy az oltástörvény kötelezi az egészségügyi minisztériumot a széles körű, anyanyelven történő tájékoztatásra, hiszen az oltástagadók gyereküket féltő emberek, akik nem megfelelő forrásból informálódnak, olyan oldalakról, melyeket az orvosi szakma zöme elutasít.
A tervezet a képviselőház egészségügyi szakbizottságában porosodik. A napokban azért került a figyelem középpontjába, mert a költségvetés tervezetében szerepelnek az oltástörvényben előírt költségek, a tájékoztató kampányra, a szülők felvilágosítására szánt összegek. Bár a tervezetben az áll, hogy kötelezővé teszik a gyerekek beoltását az országos oltási ütemtervben szereplő vakcinákkal, valamint a teljes lakosság vagy egyes csoportok immunizálását különleges helyzetekben, például járványok esetén, a kormány képviselői siettek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a koronavírus elleni oltás nem lesz kötelező.
Fotó: Pinti Attila
A felvetésekre elsőként Raed Arafat államtitkár reagált, aki leszögezte, fel sem merült, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni vakcinát. Ezt Florin Cîţu kormányfő is megerősítette. „A parlamentben van egy törvénytervezet már három éve, aminek semmi köze nincs a jelenleg zajló oltási kampányhoz” – idézi az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt. Ez alapján az tűnik valószínűnek, hogy a tervezet véglegesítésekor az oltásnaplóban szereplő vakcinákra összpontosítanak, tehát a közegészségügy által ingyenesen biztosított oltásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!