Hirdetés

A nőgyógyász még nem találkozott kismamával, aki megbánta a szülést, de a terhességmegszakítást sokan sajnálják

Amikor világra jön a baba. Nemcsak a kismama, de az orvos számára is örömet jelent a születés csodája •  Fotó: Gynia Klinika

Amikor világra jön a baba. Nemcsak a kismama, de az orvos számára is örömet jelent a születés csodája

Fotó: Gynia Klinika

Mélyponton van Romániában a születések száma, egyre kevesebb a család, és egyre rosszabb a gyerekvállalási kedv. A lesújtó statisztikák mögött azonban ott van az elbizonytalanodott, útkereső ember. Erről beszélgettünk dr. Zsigmond István nőgyógyásszal, a Gynia kolozsvári nőgyógyászati magánklinika főorvosával.

Makkay József

2024. április 20., 18:412024. április 20., 18:41

2024. április 20., 20:502024. április 20., 20:50

– Sokan keresik az okát annak, hogy manapság egyre kevesebben vállalnak gyereket. Nőgyógyászként hogyan látja, mi állhat a jelenség hátterében?

– Orvosként és apaként – aki négy gyereket nevel – azt látom, hogy napjainkban a társadalom nem találkozik a nagy családok pozitív példájával. Nem „trendi”, nem divatos, nem is beszélnek róla. A fősodratú médiában ez sajnos nem téma. Ha a társadalom nem találkozik a hagyományos családmodell előnyeivel és szépségeivel, a példa azokhoz sem jut el, akik amúgy nyitottak volnának több gyerek vállalására.

Hirdetés
Idézet
A fogyasztói társadalom arról szól, hogy mindenki meg kell valósítsa önmagát, ami sokak szerint összeegyeztethetetlen a család, a gyerekvállalás „nyűgével”.

Újabban megjelent egy másik abszurd állítás is, hogy ha gyereket vállalunk, ,,ökológiai lábnyomot” hagyunk hátra. Sokan közben azon keseregnek, hogy gyereküknek nem tudnak mindent biztosítani, miközben megfeledkeznek arról, hogy nekik annak ellenére is boldog gyerekkoruk volt, hogy nem rendelkeztek minden játékkal.

– A születések számának drasztikus visszaesését mennyire befolyásolják a rendszerváltás után teljesen szabadon elérhető terhességmegszakítások?

– A romániai törvényi szabályozás a magzat 13. hetes koráig teszi lehetővé az abortuszt, utána csak nagyon indokolt esetben végezhető el, olyankor, ha veszélyezteti az anya életét. A Ceaușescu-korszak után, a kilencvenes években az abortusz terhességmegelőző módszerként működött, ezért ugrott meg drasztikusan a művi terhességmegszakítások száma. Az akkori statisztikai adatokhoz képest ez mára jelentősen visszaesett, alig fordul elő terhességmegelőző beavatkozásként. Aki ma abortusz-kéréssel nőgyógyászhoz fordul, az rendszerint nagyon határozott, és nehéz lenne erről lebeszélni.

Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász főorvos szerint a hagyományos családmodellt kellene népszerűsíteni •  Fotó: Gynia Klinika Galéria

Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász főorvos szerint a hagyományos családmodellt kellene népszerűsíteni

Fotó: Gynia Klinika

– Terhességmegszakítás előtt a nőgyógyászok tesznek-e erre kísérletet?

– Nagyon sok nőgyógyász eleve nem vállal terhességmegszakítást. A mi klinikánkon a szakorvosok kevesebb mint fele végez el ilyen művi beavatkozást. Aki lelkiismereti okokból nem vállalja, az nem tartozik semmiféle magyarázattal, tehát gond nélkül megtagadhatja az abortuszt. Jómagam azon orvosok kategóriájába tartozom, aki elvállalja ugyan, de előtte mindig beszélgetek a pácienssel, hogy alternatívákat kínáljak a gyerekvállalásra, ha döntése meghozatalában tanácstalan. Van, akinél működik, másoknál viszont nem, mert nagyon határozottan és elszántan érkeznek.

Idézet
Az abortusz elvégzése nem jelent szakmai elégtételt, vagy örömöt számomra, és nem hasonlítható össze azzal az érzéssel, amikor egy szülést vezetek le, és felsír a világra jött gyerek.

– Tapasztalatai szerint az abortuszra jelentkezők mivel magyarázzák a beavatkozás szükségességét?

– A leggyakoribb érv, hogy nincsenek felkészülve a gyerekvállalásra, még nem vásároltak lakást, kocsit. Rendszerint anyagi okok és a kényelem áll mögötte. A beavatkozásra érkező hölgyek egy kisebb része azzal érvel, hogy a férje vagy az élettársa nem akarja a gyereket. Ugyanakkor számos abortusz mögött orvosi tesztek állnak, amelyek olyan rendellenességet – elsősorban Down-szindrómát – mutatnak ki, ami terhességmegszakításra készteti a párokat.

– Mennyire gyakori, hogy a párok tudni szeretnék, egészséges-e a magzat, ezért elvégeztetik a szükséges teszteket?

– A nálunk elterjedt úgynevezett dupla tesztet – amely ultrahangvizsgálatból és vérképlet-vizsgálatból áll – lehet kérni, de a szakorvos is javasolja bizonyos kockázati tényezők mellett. Ezzel a teszttel ki lehet mutatni a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket, amelyek kockázata a 35 év fölött teherben maradó nők esetében az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy

Idézet
a szervezetnek erős védekező képessége van az abnormális terhességekkel szemben, amelyeknek 95-98 százalékát spontán vetélés formájában kilöki, ez a korai magzati fejlődés leállása.

A nő szervezete rendszerint a hetedik, nyolcadik hétig szelektálja a rendellenes fejlődésű magzatokat, ezért ezt természetes jelenségként könyveljük el. Akkor van gond, amikor egymást követően többször is jelentkezik a probléma, ilyenkor megkeressük a háttérben álló egyéb okokat. A közelmúltban megjelentek az úgynevezett non-invazív magzattesztek is, amelyek az édesanya véréből ki tudják szűrni a magzati eredetű DNS-t: ezek egyelőre nagyon drágák, de szinte száz százalékos biztonsággal meg tudják állapítani, ha van-e a magzatnak genetikai rendellenessége.

Országszerte egyre nagyobb az igény a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központok szolgáltatásaira •  Fotó: Gynia Klinika Galéria

Országszerte egyre nagyobb az igény a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központok szolgáltatásaira

Fotó: Gynia Klinika

– Világszerte igen eltérő az abortusz megítélése. Szakemberként hogyan látja a jelenséget?

– Azért nehéz erre a kérdésre kielégítő választ adni, mert a vélemények igen széles palettán mozognak. Van, aki számára teljesen elfogadhatatlan – még a gondolatát is elvetik –, mások viszont azért harcolnak, hogy semmiféle törvényi megkötése ne legyen a mesterséges terhességmegszakításnak. Példa erre az Egyesült Államok, ahol gyakorlatilag 38 hetesen is elvégezhető az abortusz. Hogy ezt hol, milyen formán szabályozza az állam, az az állampolgárok hozzáállásától függ. A kérdésre adandó választ nyilván nem lehet egy mondatban elintézni, de én azon a véleményen vagyok, hogy egy nyolchetes magzat még nem életképes, így elfogadom a mostani romániai szabályozást, amin viszont nem enyhítenék.

– Miközben a párok egy része az abortusz mellett dönt, mások mindent megadnának, hogy gyerekük legyen. Mennyire sikeres az egy évvel ezelőtt indult mesterséges megtermékenyítő központjuk?

– Többéves, hosszas engedélyeztetési folyamat nyomán sikerült tavaly elindítanunk a klinika új részlegét. Ahhoz képest, hogy fiatal csapattal indultunk, nagyon jó eredményeink vannak, már több gyerek jött világra az in vitro beavatkozásnak köszönhetően. Szakmai vezetőnk 27 éve foglalkozik a nőgyógyászatnak ezzel a speciális területével. Tavaly működött egy országos program, aminek keretében a beavatkozásra jelentkezők a költségek háromnegyedét állami támogatásból fedezhették. Gyakorlatilag mindennel rendelkezünk – eszközzel, szakemberrel és tudással –, ami a jó eredményekhez szükséges. Ugyanakkor az igény egyre nagyobb a szolgáltatás iránt, sokan érdeklődnek.

Idézet
Van egy nemzetközi kritériumrendszer, hogy hány lakosra számítanak egy ilyen központot, és Románia a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó magán- és állami klinikáknak jelenleg mindössze a felével rendelkezik.

– Mi az oka annak, hogy ennyire megnőtt a gyerekvállaláshoz orvosi segítséget igénylő párok száma?

– Elsősorban a szülési életkor kitolódásával magyarázható. A terhességre a legideálisabb női életkor 21-29 év között van, ugyanakkor a terhesség felső időhatára a 45. év, és 35 év után kezd exponenciálisan növekedni az abnormális terhességek aránya.

Idézet
A terhességet nem szabad a 40. év utánra hagyni, mert ebben a korban a nőnek természetes úton tíz százalék esélye van a várandós állapotra. Az in vitro beavatkozással ezt az arányt fel tudjuk vinni 70-80 százalékra.

– Mennyire tartja hatékonynak a romániai családtervezést?

– Iskolai szinten is működik egyféle felvilágosító munka, ugyanakkor vannak családtervezési központok, ahol különböző fogamzásgátló módszereket ajánlanak a nem kívánt terhességek megelőzésére – nálunk elsősorban a fogamzásgátló tabletta és a védőgumi használata terjedt el.

Idézet
Azért is érdemes elmenni ilyen tanácsadásra, hogy ki lehessen szűrni az antibébi tabletta használata esetén rizikótényezőnek számító, trombózisra való hajlamot, de veszélyt jelent az elhízás is.

Azt is jó tudni, hogy a gyógyszeres védekezés nem befolyásolja a későbbi terhességet, de hátránya, hogy megnöveli a trombózisveszélyt.

– Hogyan lehetne befolyásolni a mélypontra jutott gyerekvállalási kedvet?

– Azt látom, hogy a társadalom kettészakadt. Egyik része, amely az új elvek alapján az internetből él, szakítani akar a hagyományos családmodellel. Ugyanakkor azt is látom, hogy nagyon sokan ösztönösen szeretik a gyerekeket. Még nem találkoztam olyan kismamával, aki azt mondta volna, hogy bánja, hogy megtartotta a terhességet, de olyannal igen, aki arra panaszkodott, hogy bánja a terhességmegszakítást. Arra kellene bátorítani az embereket, hogy megszűrjék az internetről ránk ömlő ,,életellenes agymosást”, hogy hallgassanak a józan észre, a hagyományos értékekre. A családnak egyértelműen jövője van. Sokkal jobban és boldogabban él családban az ember, mint az, aki csak a szakmai önmegvalósításra törekszik. Egy idő után felébred, hogy sivár az élete.

korábban írtuk

Több pénzt kér a mesterséges megtermékenyítés finanszírozására a családügyi miniszter
Több pénzt kér a mesterséges megtermékenyítés finanszírozására a családügyi miniszter

A csütörtöki kormányülés után Natalia Intotero családügyi miniszter arról számolt be a sajtónak, hogy pénzt kért a mesterséges megtermékenyítést támogató állami program folytatására.

korábban írtuk

Ki oltja le utolsóként a villanyt Romániában?
Ki oltja le utolsóként a villanyt Romániában?

A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak

Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak
2026. november 16., hétfő

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven
2026. november 16., hétfő

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal

Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal
2026. november 15., vasárnap

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen
2026. november 15., vasárnap

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás

Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás
2026. november 15., vasárnap

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat
2026. november 15., vasárnap

Kézműveskincsek, barokk falak, londoni hangulat – ilyen a IARMAROC Kolozsváron

Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.

Kézműveskincsek, barokk falak, londoni hangulat – ilyen a IARMAROC Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés